ESO at a Glance

A csillagásztot gyakran nevezik a legősibb tudománynak, és az is kétségtelen, hogy például a Tejút derendő sávja a sötét égbolton számtalan embert és kultúrát inspirált a történelem folyamán. Napjainkban a csillagászat az egyik legdinamikusabban fejlődő modern tudomány, amely a csúcstechnolgiát használja. A modern technika révén a csillagászat izgalmas terület: a Világegyetem legtávolabbi és legősibb objektumait tudjuk megfigyelni, és más csillagok körül keringő exobolygókat vizsgálhatunk. Közelebb kerülünk a nagy kérdés megválaszolásához: egyedül vagyunk-e a Világegyetemben?

Paranal ObservatoryAz ESO egy kiemelkedő nemzetközi tudományos és technológiai szervezet. Nagyratörő programjának célja a hatkony földi csillagászati megfigyelőműszerek tervezése és készítése. Emellett fontos szerepet tölt be a csillagászati kutatási együttműködések szervezése és megvalósítása, valamint a tudományág népszerűsítése terén.

Az ESO világméretben is egyedülálló észlelőhelyeket tart fent a chilei Atacama-sivatagban: a La Silla, Parana és Chajnantor Obszrrvatóriumokat. A La Silla Obstervatórium 2400 m magasan, Santiagotól 600 km-rel északra található. Több optikai távcső üzemel itt, közöttük a legnagyobb egy 3.6 m átmérőjű teleszkóp. A szintén itt található 3,5 m-es NTT (New Technology Telescope) pedig a műszertechnika terén volt úttörő, amely az első számítógéppel irányított adaptív optikájú távcső lett. A 3,6 m-es távcső helyet ad napjaink leghatékonyabb exobolygó kereső detektorának, a HARPS (High Accuracy Radial velocity Planet Searcher) spektrogfráfnak.

Noha La Silla ma is kiemelkedő jelentőségű észlelőhely, a tudományos eredmények „termelését” tekintve elmarad a 2600 m magasan található Paranal Obszervatórium mellett, ahol a VLT műszerek találhatóak. Az ESO zászlóshajójának is nevezett távcsövek Antofagastától 130 km-re délre helyezkednek el, 12 km-re a Csendes-óceán partjától, bolygónk egiyk legszárazabb területén. Működésüket 1999-ben kezdték, és azóta az egyik letermelékenyebb csillagászati programnak bizonyultak.

A VLT egy új technológiát használó, szokatlan távcső. Négy 8,2 méteres tükörátmérőjű műszere közel 30 magnitúdós fényességű, azaz rendkívül halvány objektukokat is képes megörökíteni egy órás expozíciós idővel. Durva egyszerűsítéssel azt is mondhatjuk, nagyságrendileg négymilliárdszor távolabbi objektumokat is képes megörökíteni, mint amiket szabad szemmelláthatunk. A VLT rendszer nagy távcsöveihez négy további kisebb, 1,8 m átmérjőjű műszer tartozik.

A VLT egyik legfontosabb jllemzője, hogy a négy műszer összekapcsolva egyetlen hatalmas távcsőként egy úgynevezett interferométerként is képes üzemelni, amelynek keretében az különböző műszerekkel összegyűjtött fényt együtt használják és dolgozzák fel. Az így nyert képzeletbeli távcső átmérője közel akkora, mint a rendszerben található két legmesszebb lévő távcső közötti távolság, amely maximálisan 20 m lehet.

Évente közel 2000 távcsőidő igénylő pályázat fut be a világ minden részéről, amelyek 4-6-szor több időt kérnek összességében, mint amennyi a távcsöveknél elérhető. Az ESO csillagászati obszervatóriumai a jelenlegi a leghatékonyabbak a Földön, amelyek együttesen 2010-ben például több mint 750 publikációt eredményeztek referált folyóiratokban.

A Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA), bolygónk jelenlegi legnagyobb földi csillagászati projektje. A rendszer 66 darab 12 és 7 m átmérjőjű rádiótávcsövet tartalmaz majd, amelyek a milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszakon fognak üzemelni. Az ALMA rendszer kiépítése 2003-ban kezdődött. és a tudományos megfigyleések 2011-ben indultak meg. A rendszer a Llano de Chajnator 5000 m magas fennsíkján található – ez lesz bolygónk legmagasabban fekvő csillagászati obszervatóriuma. Az ALMA programban Európa, Kelet-Ázsia, Észak-Amerika és Chile működik együtt. Az európai partner a ESO a konzorciumban. Ugyanezen az észlelőhelyen található még a 12 m átmérőjű APEX milliméteres és szubmilliméteres távcső, amelyet az ESO, az Onsala Space Observatory és a Max Planck Institute for Radio Astronomy közösen üzemeltet.

A VLT után következő lépés a 40 m átmérőjű európai Extremely Large optical/infrared Telescope (E-ELT) műszer elkészítése lesz, amely a legnagyobb földi optikai és közeli infravörös tarotmányban működő távcsővé válik befejezésekor. Ennek tervezése jelenleg is zajlik, és működésével forradalmasíthatja a csillagászati ismereteinket.

Az ESO európai főhadiszállása a németországi Garchingban, München mellett található. Ez az ESO tudományos és adminisztratív központja egyben, ahol sok technológiai fejlesztés és műszerkészítés is koncentrálódik.