Tudományos Archívum és a Digitális Univerzum

Tudományos Archívum

A Tudományos Archívum Operációs Csapata (Science Archive Operation Group) az ESO-tól és a HST-től kap és oszt szét adatokat, első kézből szolgáltatva információkat a felhasználóknak.

Archive Operations RoomHozzávetőlegesen 12 terabájtnyi (TB) publikált adat kerül évente elosztásra az ESO archívumában, figyelembe véve nagyjából 10 000 internetes kérelmet. Emellett minden évben több mint 2000 CD-nyi és DVD-nyi védett adat kerül kiküldésre saját ellenőrzés céljából (Principal Investigators) és egyéb észrevételek felismeréséhez (szervíz mód). A teljes archívum jelenleg nagyjából 65 TB, mely évente megközelítőleg 15 TB-nyi adattal nő. Hamarosan azonban ez a szám drasztikusan, akár a tízszeresére is megemelkedhet, köszönheően a VISTA műszer működésének (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy, VISTA), ami a közeli infrában működő kamerájával egyedül is képes lesz évente akár 150 TB-nyi adatot szolgáltatni.

Az ESO vállalati szintű adatbázis szerverei Németország és Chile között működnek együtt, a technológiájuk, komplexitásuk a nagyobb kereskedelmi vállalkozásokéval - mint pl a nemzetközi banki közösség - vetekszik.

Digitális Univerzum

A távcsővel, különböző detektorokkal és számítógépes technikával elért áttöréseknek köszönhetően a csillagászati kutatások lehetővé teszik nagy felbontású képek, spektrumok és katalógusok létrehozását. Napjainkra már az adatbázisok a teljes eget lefedik a gamma és röntgen sugaraktól kezdve a látható és infravörös tartományon át egészen a rádió hullámig.

A csillagászok új módszereket dolgoznak ki az új technológiákhoz, hogy a hatamas adathalmazokat a "digitális Univerzumban" könnyen hozzáférhetővé tegyék. Ezek a technikák egy elosztásos számítógépes módszeren alapulnak, a GRID rendszeren, melynek segítségével zökkenőmentesen elérhetőek és átláthatóak lesznek az adatok a "Virtuális Obszervatóriumokon" keresztül.

Csak úgy, ahogy egy valóságos obszervatórium rendelkezik egyedi, saját teleszkópokkal és csillagászati műszerekkel, úgy a Virtuális Obszervatóriumnak is megvannak a maga részei: adatbázisokból áll, mindegyik egy-egy saját gyűjteménnyel csillagászati adatokból, emellett szoftverekből és feldolgozó módszerekből.

Mindez egy átfogó, egész világra kiterjedő közösségalapú kezdeményezés, melynek a kidolgozása még folyamatban van a Nemzetközi Virtuális Obszervatórium Szövetség (International Virtual Observatory Alliance, IVOA) égisze alatt, valamint Európában az EURO-VO projekt keretei között.

A Virtuális Obszervatóriumok mára már sikeresen bizonyították eredményességüket, többek között azzal, hogy 31 halvány, takarásban lévő kvazár jelöltet találtak meg a GOODS (Great Observatories Origins Deep Survey) felvételein, megnégyszerezve ezzel a korábban felfedezett ilyen objektumok számát. Mindez azt jelenti, hogy a szuper-nagytömegű feketelyukak száma korábban jelentősen alá lett becsülve, legkevesebb kétszer, de akár ötször annyi is lehet belőlük, mint azt eddig sejtettük. Lásd: ESO közlemény eso0418.