A legidősebb csillagok

A Világegyetem korának meghatározása

"Ennek a halvány csillagnak a spektruma kitűnő – csakugyan minőségi, ami egészen eddig csak a szabad szemmel is látható csillagokról volt elmondható. Halványsága ellenére, a spektrumban található urán vonalat kiváló pontossággal lehet mérni."

Roger Cayrel, Párizsi Obszervatórium
ESO Observations

A csillagászok a VLT-t használták ahhoz az újszerű méréshez, ami alapját képezte a Világegyetem korának meghatározásához. Ennek keretében a kutatók első alkalommal mérték meg a 238-as uránizotóp mennyiségét egy olyan csillagban, ami akkor született, mikor még a Tejútrendszer is csupán kialakulóban volt még. Lásd ESO közlemény eso0106.

Hasonlóan a régészetben a szénalapú kormeghatározáshoz - csak éppen itt egy hosszabb időskálán nézve - az uránium „óra” az adott csillag korát méri. Ez alapján a vizsgált égitest 12,5 milliárd évesnek adódott, míg a csillagot is magában foglaló Világegyetemnek értelemszerűen ennél is idősebbnek kell lennie. A fentiek pedig megegyeznek azzal, amit kozmológiából tudunk, vagyis, hogy az Univerzum 13,7 milliárd évvel ezelőtt született. Mindezekből látható, hogy a csillagnak és a mi galaxisunknak nem sokkal az Ősrobbanás után kellett keletkeznie.

Mindemellett egy másik eredmény merőben új megvilágításba helyezi a korai időszakot a Tejútrendszerben. Csillagászok elsőként mértek berillium tartalmat két gömbhalmazbeli csillagban. Ilyen módon össze tudták hasonlítani a Tejútrendszerbeli és a gömbhalmazbeli csillagok korai szakaszban történő alakulását. Azt találták, hogy az első generációs csillagok a Tejútrendszerben nem sokkal a 200 millió év hosszúságú „sötét korszak” vége után keletkeztek, ami közvetlenül az Ősrobbanást követte. Lásd ESO közlemény eso0425.