Távcsövek és műszerezettségük

Ahogyan az ESO Alapokmányában is áll, a szervezet a legkorszerűbb létesítményeket biztosítja Európa csillagászai számára, valamint előremozdítja és megszervezi a csillagászati kutatásokkal kapcsolatos együttműködéseket. Ma az ESO működteti a világ legnagyobb és legkorszerűbb obszervatóriumi műszereit Észak-Chileben, ezek helyszínei a La Silla, Paranal és Chajnantor. A déli féltekén ezek a legjobb területek, melyek a csillagászati obszervatóriumok számára elérhetőek. Az ESO emellett egyéb tevékenységekben is részt vesz, mint fejlesztés, konferenciák szervezése és oktatási programok létrehozása, így az Európai Kutatási Térség keretein belül jelentős szerepet játszik az asztronómia és asztrofizika formálásában.

Paranal Obszervatórium

A Cerro Paranalon található VLT (Very Large Telescope) a látható és infravörös tartományban tett felfedezések tekintetében az ESO legfontosabb helyszíne. A teleszkóp négy egysége egy-egy 8,2 m átmérőjű távcsőből áll, melyek rengeteg egyéb műszerrel együttműködve főleg külön-külön üzemelhetnek.

A VLT ezen kívül képes arra is, hogy a négy egység fényét kombinálja, s így interferométerként dolgozzon, ez a Very Large Interferometer (VLTI). A VLTI a saját műszerparkjával végső soron milli-ívmásodperces szinten működik képalkotási eljárásoknál, míg az asztrometria esetében 10 micro-ívmásodperces pontossággal dolgozik. A 8,2 méteres teleszkópok mellett a VLTI négy Auxiliary Telescope-pal (AT) is kiegészül, melyek egyenként 1,8 méter átmérőjűek, és feladatuk a VLTI képalkotási lehetőségeinek javítása, és egész évben lehetővé teszik a teljes éjszakai megfigyelést.

Két másik teleszkóp is működik a Paranalon, ezek a látható tartományban dolgozó 2,6 m átmérőjű VST (VLT Survey Telescope, VLT Égboltfelmérő Távcső), valamint a 4,1 m átmérőjű VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy, Látható és Infravörös Térképező Távcső a Csillagászathoz).

Tekintse meg a VLT-t a Google Térképen, további feltöltött képekkel együtt!

La Silla Obszervatórium

Az ESO három nagyobb teleszkópok működtet együttesen a La Silla Obszervatóriumban (3,6 méteres teleszkóp, a 3,5 méteres New Technology Telescope (NTT) és a 2,2 méteres Max-Planck-ESO teleszkóp). Mindezek vagy az ESO által épültek, vagy valamely külső konzorcium megbízásából az ESO támogatásával jöttek létre, és mindegyik a legkorszerűbb eszközökkel lett felszerelve.

Tekintse meg a La Silla Obszervatóriumot a Google Térképen, további feltöltött képekkel együtt!

 

APEX

APEX (Atacama Pathfinder Experiment) három intézet közreműködésével valósult meg, a Max Planck Institut für Radioastronomie (MPIfR) 50%-ban, az Onsala Space Observatory (OSO) 23%-ban, és az ESO 27%-ban vesz benne részt. Az APEX egy módosított antennával működik, mely azmprototípusát képezi, és egyedüli antennaként foglal helyet az 5100 méter magasan fekvő Llano Chajnantor fennsíkon. A teleszkópot a duisburgi VERTEX Antennentechnik szolgáltatta Németországból. Az APEX birtokában van egy heterodin spektrométer és egy széleslátószögű bolométer kamera is, melyek a legtöbb légköri ablakban üzemelnek 0,2 és 1,4 mm között. A teleszkópot az ESO működteti.

Tekintse meg a Llano Chajnantor területet a Google Térképen, további feltöltött képekkel együtt!

ALMA

Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, avagy ALMA egy nemzetközi összefogás keretében megépölő forradalmi kialakítású teleszkóprendszer, amely a Chilei Andokból tanulmányozza az Univerzumot. Az ALMA kezdetben 66 nagy-pontosságú antennából fog állni, 0,32-3,6 mm-es hullámhosszak közt működve. A fő antennasornak 50 db 12 méteres antennája lesz, miden 12 méter átmérőjű antenna együtt dolgozik, mint egyetlen teleszkóp – mint egy interferométer. Egy további kompakt sor 4 db 12 méteres, és 12 db 7 méteres antennával fogja ezt kiegészíteni. Az ALMA antennák különböző konfigurációkba képesek elrendeződni, ahol az antennák közötti maximális távolságot tudják 150 métertől egészen 16 km-ig tudják változtatni – ezzel az ALMA egy változtatható „zoom”-ot kap. Az ALMA collerator egy speciális számítógép, ami egyesíti az antennáktól kapott információkat, és 16.000 milliószor-millió (1,6*1016) műveletet fog elvégezni másodpercenként.

Az építés 2013-ban fejeződik be, de korai tudományos megfigyelések a részleges antennatömbökkel már 2011-ben megkezdődtek. Az ALMA Projecten Európa, Észak-Amerika, és Kelet-Ázsia szövetsége dolgozik, együttműködésben a Chilei Köztársasággal.

További információkat az ALMA oldalán olvashatnak.