Az ALMA

Kozmikus eredetünk nyomában

Webcam | 20 Oct 2016 12:03 CEST
LIVE
Az élő webkamerás közvetítés révén nagy felbontásban követhetjük a chilei Atacama-sivatagban 5000 m fölött elterülő Chajnantor-fennsík eseményeit. Az égre szegeződő parabola antennák nagy része az ALMA távcsőrendszerhez tartozik, míg az egyik az APEX tányérja.

Mi az az ALMA?

A chilei Andok-hegység magasan fekvő Chajnantor-fennsíkján az Európai Déli Obszervatórium (ESO) nemzetközi partnereivel közösen működteti az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) távcsőrendszert. Ez a csúcstechnikájú hálózat képes érzékelni a világegyetem néhány leghűvösebb objektumainak gyenge fényét. Ez a fény nagyjából egy milliméteres hullámhosszú, az infravörös- és a rádiósugárzás közé esik. Ennek neve milliméteres és szubmilliméteres sugárzás. Az ALMA összesen 66 precíziós parabola antennából sáll, amelyek egy nagyjából 16 km átmérőjű területen elszórva helyezkednek el. Ez a ma működő legnagyobb világméretű összefogással megvalósult földfelszíni csillagászati vállalkozás.

ALMA roadmap
ALMA ütemterv. Forrás: ESO

Mi az a szubmilliméteres csillagászat?

Ez a fény hatalmas hideg csillagközi anyagfelhőkből származik, melyek hőmérséklete mindössze néhányszor tíz Kelvin fok. Ebben a tartományban sugároznak továbbá a világegyetem legidősebb és legtávolabbi galaxisai is. A műszeregyüttessel a csillagászok tanulmányozni tudják a molekulafelhőkben – a csillagok szülőhelyéül szolgáló sűrű kozmikus por- és gázfelhőkben – uralkodó kémiai és fizikai viszonyokat. A látható fény hullámhosszain a kozmosz ezen tartományai sötétek és por takarja őket. Ám a spektrum milliméteres és szubmilliméteres tartományaiban fényesen ragyognak.

Miért az Andokban építették meg az ALMA távcsőrendszert?

A szubmilliméteres csillagászat a rejtélyes hideg világegyetemre nyit ablakot. Ezen égitestek gyenge jeleit azonban a Föld légkörének páratartalma jelentős részben elnyeli. Az ilyen műszereket ezért magasan fekvő száraz vidékeken kell elhelyezni. Az 5000 m felett elterülő Chajnantor-fennsík az Andokban a bolygónk egyik legszárazabb területe, és itt működik a Föld egyik legmagasabban épült obszervatóriuma.

Az ALMA helyszíne mintegy 50 km-re található az Észak-Chilei San Pedro de Atacama városától. Itt a legjobbak a megfigyelések feltételei, ám az úttörő vállalkozást embert próbáló természeti körülmények között kell üzemeltetni. A Chajnantor több mint 750 m-rel magasabban terül el, mint a Mauna Kea obszervatóriumai, és 2400 m-rel haladja meg a Cerro Paranal-on működő VLT tengerszint feletti magasságát.

Virtuális séta a Chajnantor-fennsíkon

Virtual Tour at the Chajnantor Plateau

A képre kattintva Virtuális sétát tehetünk a Chajnantor-fennsíkon és környékén.

Ha személyesen szeretné meglátogatni az ALMA helyszínét, kérjük keresse fel a Látogatás a média képviselőinek weblapunkat.

Miért interferométer az ALMA?

Az ALMA egyetlen, forradalmian új távcsövet alkot, amely 66 precíziós antennából áll, és a 0,32–3,6 mm-es hullámhossztartományban érzékeny. A fő 12 m-es hálózatot ötven darab 12 m átmérőjű antenna alkotja, melyek együtt egyetlen távcsőként, interferométerként működnek. Ezt kiegészíti egy négy darab 12 m-es és 12 darab 7 m-es antennából álló kompakt hálózat. Az összesen 66 ALMA antenna különféle konfigurációkban működtethető, melyekben a legtávolabbi antennák távolsága 150 métertől 16 km-ig terjedhet. Ezáltal az ALMA „nagyítása” változtatható, mintha csak egy rendkívüli ZOOM objektív volna. Az ALMA által a milliméteres és szubmilliméteres világűr eddig elérhetetlen érzékenységgel és felbontással figyelhető meg. A műszer legnagyobb felbontása tízszer nagyobb mint a Hubble-űrtávcsőé, és megfigyelései a VLT interferométerével készült felvételeket is kiegészíthetik.

Az ALMA tudományos lehetőségei

Az ALMA a hideg világegyetem, a gáz-, por- és molekulafelhők megfigyelésére alkalmas legnagyobb teljesítményű műszer a világon. Az ALMA a csillagoknak, a bolygórendszereknek, a galaxisoknak és magának az életnek az építőköveit vizsgálja. Az ALMA képes részletes felvételeket készíteni a Naprendszerhez közeli gázködök mélyén születőben lévő csillagokról és bolygórendszerekről, valamint képes detektálni a megfigyelhető világegyetem peremén lévő galaxisokat is, a mainál nagyjából tízmilliárd évvel fiatalabb állapotukban. Ezeknek a megfigyeléseknek a segítségével a csillagászok a kozmikus eredetünk legmélyebb kérdéseire keresik a válaszokat.

Az ALMA-t 2013-ban adták át, ám a részleges hálózattal már 2011 óta végeztek tudományos megfigyeléseket. További információkért lásd az eso1137 tudományos sajtóközleményt.

Az ALMA folyamatosan áll elő új, látványos és egyedi eredményekkel. A legkiemelkedőbb eredményeket a következő területeken érte el:

  • Protoplanetáris korongok, például a HL Tau korongjának a megfigyelése (lásd eso1436), ami megváltoztatta a korábban elfogadott bolygókeletkezési elméleteinket.
  • Olyan jelenségek, mint az Einstein-gyűrűk minden korábbnál részletesebb megfigyelése (eso1522) akkora felbontással, amire még a NASA/ESA Hubble-űrtávcsöve sem képes.
  • Komplex szerves molekulák felfedezése, – mint például a szén-alapú prebiotikus struktúrák, amelyek az élet kialakulásának előfeltételei – a távoli protoplanetáris korongokban (lásd eso1513). Ez alátámasztja azt, hogy a Naprendszer nem egyedi a potenciálisan lakható rendszerek között.

Az ALMA további felfedezéseivel kapcsolatban látogassa meg a Tudományos munka az ESO távcsöveivel weboldalunkat.

Az ALMA az európai ESO, az Amerikai Egyesült Államokbeli U.S. National Science Foundation (NSF) és a japán National Institutes of Natural Sciences (NINS) együttműködésében, a Chilei Köztársasággal közösen valósult meg. Az ALMA működését a tagállamai részéről az ESO, az NSF együttműködésben a kanadai National Research Council of Canada-val (NRC), a taiwani National Science Council of Taiwan (NSC) és a NINS együttműködésben a taiwani Academia Sinica-val (AS) és a Korea Astronomy and Space Science Institute-tal (KASI) finanszírozza.

Az ALMA építését és működtetési feladatait a tagállamai részéről az ESO, Észak-Amerika részéről az Associated Universities, Inc. (AUI) által fenntartott National Radio Astronomy Observatory (NRAO), valamint Kelet-Ázsia részéről a National Astronomical Observatory of Japan (NAOJ) látja el. A Joint ALMA Observatory (JAO) irányítja az ALMA építését, az üzembehelyezését és működtetését.

Tudományos célok

A csillagkeletkezés, a molekulafelhők és a korai világegyetem vizsgálata.

További tudnivalók az ALMA Obszervatóriumról

Az ALMA planetáriumi műsorTimelapse videó az ALMA-ról

A „Kozmikus eredetünk nyomában” gondolatébresztő műsorban mutatja be az ALMA távcsövet, a legnagyobb létező csillagászati vállalkozást. Részletekért látogasson el a Kozmikus Eredetünk (Cosmic Origins) weboldalra.

Timelapse videó az ALMA-ról

Nagy méretű timelapse videó

ALMA Bemutatkozó videó

A videó többféle formátumban is letölthető a Videoarchívumból.

 

ALMA

Name: Atacama Large Millimeter/submillimeter Array
Site: Chajnantor
Altitude: 4576 to 5044m (most above 5000 m)
Enclosure: Open air
Type: Sub-millimeter interferometer antenna array
Optical design: Cassegrain
Diameter. Primary M1: 54 x 12.0 m (AEM, Vertex, and MELCO) and 12 x 7.0 m (MELCO)
Material. Primary M1: CFRP and Aluminium (12-metre),
Steel and Aluminium (7-metre)
Diameter. Secondary M2: 0.75 m (for 12-metre antennas);
0.457 m (for 7-metre antennas)
Material. Secondary M2: Aluminium
Mount: Alt-Azimuth mount
First Light date: 30 September 2011
Interferometry: Baselines from 150 m to 16 km
Images taken with ALMA: Link
Images of ALMA: Link
Videos of ALMA: Link
Press Releases with ALMA: Link
Data papers: Link

 

 

Az ALMA a Google Maps-en

Az ábrán látható antenna ikonok valós időben mutatják az antennák elhelyezkedését a Chajnantor-fennsíkon.

Nagy méretű térkép