A VLT Égboltfelmérő Távcső

vst_lombardi_5

A VLT Survey Telescope (VST, VLT Égboltfelmérő Távcső) a legutóbb üzembe helyezett nagytávcső az ESO Paranal Obszervatóriumában (eso1119). Ez a világ legnagyobb égboltfelmérő távcsöve az optikai hullámhossztartományban. Ez a 2,6 m tükörátmérőjű távcső az ESO VLT távcsőrendszeréhez csatlakozott a Cerro Paranal hegyen, ami tökéletes helyszín a földfelszíni csillagászati megfigyelésekhez. A távcsövön egy hatalmas, 268 megapixeles OmegaCAM nevű kamera működik, a rendkívül sikeres Wide Field Imager (WFI) utódja, ami jelenleg az MPG/ESO La Silla-i 2,2 m-es távcsövén talált új otthonra.


A VLT-hez hasonlóan a VST is széles hullámhossztartományt fed le az ultraibolyától a látható fényen át a közeli infravörösig – 0,3 és 1,0 mikrométer között. Ám míg a legnagyobb távcsövek, mint a VLT egyszerre csak egy kis darabot látnak az égboltból, addig a VST-t úgy tervezték, hogy egyetlen felvétellel rövid idő alatt nagy égterületet nagy mélységben rögzíthessen. 

A VST teljes 1° x 1°-os látómezeje kétszer nagyobb átmérőjű, mint a telehold korongja. Ennek köszönhetően a VST nagy látószögű képalkotással, a célpontok felkutatásával, és azok előzetes jellemzésével segíti a VLT távcsöveit, amelyek a legérdekesebb célpontokat alaposabban tudják tanulmányozni    

A VST két tükröt tartalmaz, a 2,61 m átmérőjű főtükröt (M1) és egy kisebb, 93,8 cm-es segédtükröt (M2). A távcsőhöz tartozik még egy csak itt használatos műszer a fókuszsíkban: az OmegaCAM. Ezt a hatalmas, 16k ´ 16k képpontos CCD-kamerát egy öt intézetet tömörítő nemzetközi konzorcium építette. A konzorcium tagjai a Holland Csillagászati Kutatóiskola (NOVA), az ugyancsak holland Kapteyn Csillagászati Intézet, a Müncheni Egyetemi Csillagvizsgáló, a Padovai Csillagászati Obszervatórium és az ESO.

A VST tudományos lehetőségei

A VST-t kifejezetten égboltfelmérő programokhoz szánták. A távcső csúcstechnológiájú kamerája és optikai minősége, valamint a Paranal-hegy fölötti rendkívül nyugodt légkör mind hozzájárul ahhoz, hogy a VST az asztrofizika és kozmológia számos területén fontos felfedezéseket tehessen. Az égboltfelmérő távcső a bolygókutatásból is kiveszi részét a Naprendszer távoli égitestjeinek, például Neptunuszon túli bolygók, valamint exobolygók által okozott tranzitok keresésével is. A műszer a galaktikus fősíkot is részletesen vizsgálja, és nagyon fontos adatokkal szolgál a Tejútrendszer szerkezetét és fejlődését kutató csillagászok számára. A világegyetem Tejútrendszeren túli tartományaiban a VST közeli galaxisokat vizsgál, megfigyel extragalaktikus és halmazközi planetáris ködöket, és halvány égitestek mikrolencse-eseményeit is érzékelni tudja. A VST a kozmológiához is hozzájárul, többek közt közepes vöröseltolódású szupernóvák megfigyelésével pontosítja a kozmikus távolságskálát, miáltal a világegyetem tágulását is jobban megérthetjük. A VST ezenkívül közepes és nagy vöröseltolódású, nagy léptékű kozmikus struktúrák után is kutat, vizsgálja az aktív galaxismagokat és kvazárokat, ami a galaxisok keletkezésének és a korai világegyetem történetének jobb megismerésében segít bennünket.


A VST az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és a nápolyi Capodimonte Csillagászati Obszervatórium (OAC) közös projektje, valamint az Olasz Nemzeti Asztrofizikai Intézethez (INAF) is tartozik. A távcsövet az olasz intézet tervezte, az ESO pedig a helyszíni építőmérnöki feladatokért felelt.


A távcső 2011-ben kezdte meg működését    

Tudományos célok

Égboltfelmérés. Távoli naprendszerbeli objektumok (TNO-k, KBO-k), Tejútrendszer, extragalaktikus planetáris ködök, kozmológia.

További információk a VST-ről

VST

Név: VLT Égboltfelmérő Távcső
Hely: Cerro Paranal
Magasság: 2635 m
Védőépület: Kompakt, optimalizált hengeres "kupola"
Típus: Optikai égboltfelmérő teleszkóp
Optikai elrendezés: Módosított Ritchey-Chrétien reflektor korrektorokkal
Főtükör M1 átmérője: 2,61 m
Főtükör M1 anyaga: Astro-Sitall
Segédtükör M2 átmérője: 0,938 m
Segédtükör M2 anyaga: Astro-Sitall
Távcsőállvány: Alt-azimut villás szerelés
Észlelések kezdete: 2011. június 8.
Aktív optika? Igen

 

Tudta?
Az ESO chilei megfigyelőhelyei olyan sötétek, hogy egy tiszta, holdtalan éjszakán az ember a saját, Tejút által vetett árnyékát is láthatja.