Very Large Telescope

A világ legkorszerűbb, látható tartományban működő csillagászati obszervatóriuma

Élő panorámakép Paranalról.

The ESO Very Large Array A Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope, VLT) az európai földi bázisú csillagászat zászlóshajója a harmadik évezred eleje óta. A világ legfejlettebb optikai távcsőrendszere négy, egyenként 8,2 méter átmérőjű teleszkópból, valamint négy 1,8 méter átmérőjű mozgatható kiegészítő távcsőből áll. Az egységek együttműködésével létrejövő óriás „interferométer”, az ESO VLT Interferométer (VLTI) lehetővé teszi, hogy a csillagászok 25-ször jobb felbontást érhessenek el, mint az egyedi távcsövekkel. A VLTI-ben egy föld alatti alagútrendszerben elhelyezett bonyolult tükörrendszerrel egyesítik a fénynyalábokat úgy, hogy a több száz méteres távolság befutása után a fényutaknak 0,001 mm pontossággal kell egyezniük. Ezzel a pontossággal a VLTI-adatokból előállított képeken milliívmásodperces felbontást lehet elérni, amivel a Hold távolságában elhelyezkedő gépkocsi fényszóróit is meg tudnánk különböztetni.

A 8,2 méteres teleszkópok külön-külön is használhatók. Egy ilyen távcsővel egyórás expozícióval 30 magnitúdós égi objektumok is megörökíthetők. Ezt azt jelenti, hogy a szabad szemmel megfigyelhetőknél négymilliárdszor halványabb objektumokat is tanulmányozhatunk. A távcsövek sorban az Antu, Kueyen, Melipal és Yepun nevet kapták.

Térkép és biztonsági információk Paranalról. Forrás: ESO

Élő kép a MELIPAL, más néven UT3 teleszkópról

A legtisztább napokon a lenyűgöző, 6739 méter magas Llullaillaco vulkán is látható a kép hátterében. A hegy 190 kilométerre, az argentin határ közelében van.

Kör alakú, halszemoptikával készülő élőkép.

Hosszú expozíciós éjszakai halszemoptikával készülő kép. Megjegyzés: csak éjszaka működik.

Séta a Paranal Obszervatóriumban

A képre kattintva virtuális sétát tehetünk a VLT távcsövei között és a környékükön.

A Paranal Obszervatórium látogatása

Távcsövek és műszerek

A VLT műszerfejlesztési programja az egyetlen obszervatórium által valaha elindított legambiciózusabb projekt. Megtalálható benne a nagy látószögű képalkotó eszközöktől kezdve az adaptív optikát használó kamerákon és spektrográfokon keresztül a nagy felbontású és multiobjektum-spektrográfokig minden, az eszközök pedig széles hullámhossztartományt fednek le, az ultraibolya tartomány közepétől (300 nm) egészen az infravörös tartomány közepéig (24 µm).

A VLT távcsőegységei

A 8,2 méter átmérőjű távcsövek kompakt, ellenőrzött hőmérsékletű épületekben kaptak helyet, amelyek együtt forognak a teleszkópokkal. Ez a megoldás a lehető legkisebbre csökkenti az észlelést zavaró körülmények, például a levegő távcsőtubusban fellépő turbulenciájának hatásait, amelyek egyébként a hőmérséklet-változás és a légáramlások miatt könnyen előfordulhatnának. Az első egység az ‘Antu’, amellyel 1999. április 1. óta végeznek rutinszerűen tudományos munkát. Jelenleg mind a négy távcsőegység és mind a négy kiegészítő távcső is működik.

A VLT távcsöveinek épületei 28,5 méter magasak, és 29 méter átmérőjűek.

A kiegészítő teleszkópok

Bár a négy 8,2 méteres távcsőegység a VLTI-ben együtt is képes működni, főleg egyedi észlelésekre használják őket, interferometriai megfigyelésekre minden évben csak korlátozott számú éjszakán vehetők igénybe. A négy kisebb, erre a célra szánt 1,8 méteres kiegészítő távcsővel (Auxiliary Telescope, AT) azonban a VLTI minden éjszaka működhet.

További információk ezen az oldalon érhetők el.

A VLT tudományos programja

A VLT-nek a megfigyelő csillagászatra gyakorolt hatása vitathatatlan. A legtermékenyebb földi bázisú berendezés, a VLT adatain alapuló eredményekből átlagban naponta egynél több, referált tudományos folyóiratban megjelenő publikáció születik. A VLT nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az ESO a legtermékenyebb földi bázisú obszervatórium a világon. A VLT a felfedezések új korszakát indította el, számos figyelemre méltó elsőség fűződik hozzá, például az első közvetlen felvétel egy Naprendszeren kívüli bolygóról (eso0428), a Tejútrendszer középpontját uraló szupernagy tömegű fekete lyuk körüli egyedi csillagok mozgásának követése (eso0846), és a legtávolabbi ismert gammavillanás utófényének észlelése.

További információk a VLT tudományos programjáról

További információk a VLT-ről

A Residencia

A VLT hotel, a Residencia díjnyertes épület, amely a Quantum csendje (Quantum of Solace) c. James Bond-film egy részének helyszínéül is szolgált.

A VLT a Google Térképen


Váltás nagyobb képre