Very Large Telescope

A világ legfejlettebb, látható tartományban működő csillagászati obszervatóriuma

The ESO Very Large ArrayA Very Large Telescope (VLT) Európa legnagyobb földi megfigyelő rendszere. A világ legfejlettebb optikai távcsőrendszere négy darab, egyenként 8,2 méter átmérőjű teleszkópból és egyenként négy, 1,8 méter átmérőjű, mozgatható segédtávcsőből áll. Ezek a távcsövek együtt dolgozva egy hatalmas „interferométert”, ez az ESO Very Large Telescope Interferometer, ami a csillagászok számára 25-ször nagyobb felbontást kínál, mint az egyes távcsövekkel külön-külön elérhető. A távcsövekbe érkező fénysugarakat a VLTI összetett, felszín alatti tükrös rendszerével kombinálják, ahol a műszerekbe a fénysugaraknak 1/1000 mm-es pontossággal kell beérkezniük. Ezzel a precíz rendszerrel milliívmásodperces felbontást lehet elérni. Ekkora teljesítménnyel el lehetne különíteni egy, a Hold távolságában lévő autó két fényszóróját.

A 8,2 méter tükörátmérőjű távcsövek egyenként is működnek. Egy ilyen távcsővel egy óra expozíciós idő mellett 30 magnitúdós égi objektumokat is meg lehet örökíteni. Ez azt jelenti, hogy 4 milliárdszor halványabb objektumokat is tanulmányozhatunk, mint amiket a szemmel látni lehet.

A távcsövek külön-külön az Antu, a Kueyen, a Melipal és a Yepun nevet kapták. Bővebb információért és a nevek jelentéseiért kattintson ide.

A VLT-ről több információ a VLT Whitebookban érhető el (angolul). Ezt a könyvet a tervezés és az építés alatt folyamatosan frissítették egészen 1998 májusáig, amikor a VLT megkezdte működését. A Whitebook sok dokumentumot és cikket tartalmaz, és az a távcsövek befejezése óta már nem frissül.

A távcsövek és műszereik

A VLT műszerhasználati programja az eddigi legnagyobb és legösszetettebb programja, amit egycsillagsázati obszervatóriumnál alkalmaznak. A távcsövekkel nagyfelbontású képeket lehet készíteni, az adaptív optikai rendszer javítja a kamerák és a spektrográf képminőségét, mellyel akár több objektumról is lehet egyszerre spektrumot felvenni a extrém ultraibolya tartománytól (300 nm) kezdve a közép-infravörös (24μm) hullámhosszakig.

A négy Unit Telescope

A 8,2 méter átmérőjű távcsövek egy-egy kompakt, légkondicionált épületben találhatók, amelyek a távcsővel szinkronban forognak. Ez a koncepció minimalizál minden kellemetlen hatást a megfigyelésekre, mint amilyenek például a légköri turbulenciák a távcső körül, amelyek hőmérsékletváltozás és légmozgás hatására alakulhatnak ki.

Az első teleszkóp, az Antu, 1999. április 1-én kezde meg működését. Ma már mind a négy teleszkóp és a négy segédteleszkóp is üzemel.

The ESO Very Large Array












Kattintson a képre egy VLT környéki virtuális túrára!

Az Auxiliary Teleszkópok

Bár a négy, 8,2 méter átmérőjű teleszkóp interferomáterként (VLTI) is működtethető, ezeket a távcsöveket általában olyan észlelésekhez használják, melyekhez az interferométer üzemmódra nincs okvetlenül szükség. Összességében a VLT négy nagy távcsöve az esztendőnek csak egy kis részében van “összekapcsolva” interferométerként. Azonban négy kisebb teleszkópot is építettek a helyszínen – ezekkel az ún. Auxiliary Teleszkópokkal (AT) egész évben lehetséges a VLTI megfigyelések folytatása.

A VLT vitathatatlanul nagy hatást gyakorolt a megfigyelő csillagászatra. Ez a legtermékenyebb obszervatórium, ami számos publikáció alapjául szolgált. A VLT megállás nélkül folytatja a felszínről végzett megfigyeléseket. Az újkori felfedezések élvonalában jár, többek között először fényképezett le közvetlenül egy exobolygót (eso0428), de vizsgálja még a Tejútrendszer középponti fekete lyuka körül keringő csillagok mozgását (eso0846) és a gammavillanások (GRB) visszfényét is.

A VLT Hotel Residencia egy építészeti szempontból is különleges szálló a Paranal-hegy lábánál. A szálló A Quantum csendje c. James Bond-filmben szolgált háttérül.

Részletesebb leírást a technológiai oldalainkon olvashatnak.

További képek és videók az ESO multimédia archívumában láthatók.

Trailer del VLT

A VLT a Google Térképen


Váltás nagyobb képre