Távcsövek és műszerezettségük

Survey Telescope

Az égbolt legkisebb részleteinek feltérképezése

Két új távcső: a Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy (VISTA) és a VLT Survey Telescope (VST) üzemel 2011-től a Paranal Obszervatóriumban. Ezek a legnagyobb olyan távcsövek, amelyeket kifejelzetten az égbolt nagy területének szisztematikus feltérképezésére készítettek.

Sok érdekes csillagászati objektumot, mint például a halvány kisbolygókat vagy távoli kvazárokat nehéz észrevenni, mivel nem csak halványak, de viszonylag ritkák is. Megtalálásuk ahhoz hasonlítható, mint amikor egy gombostűt kerenek egy szénakazalban. Míg a legnagyobb teljesítőképességű távcsövek (pl. VLT, Hubble-űrtávcső) egyszere az égboltnak csak egy kis részét tudják megfigyelni, a VISTA vagy a VST műszerek nagy égterület gyors átvizsgálására készültek, amelyek öt év alatt összesen nyolcszor térképezik majd végig a teljes égboltot. Az így születő katalógus nagy segítéség egyes speciális objektumokat kereső csillagászoknak további méréseik tervezéséhez. A két térképező távcsőnek emellett kulcsszerepe lesz a földi E-ELT és a következő nagy űrtávcső, a James Webb Space Telescope (JWST) célpontainak kijelölésében.

A felmérések során felfedezett érdekes objektumok kitűnő célpontok lesznek a VLT és egyéb nagyobb földi távcsövek számára is. A VISTA és a VST műszerek a nagy VLT berendezések közelében találhatóak, ugyanazon a kedvező asztroklímájú megfigyelőhelyen.

A VISTA 4,1 m-es főtükre a legnagyobb égbolt térképezésre szánt távcsővévé teszi a műszert, amely a közeli infravörös tartományban üzemel. Kifejleszétésben az Egyesült Kirányság fontos szerepet játszott a UK Science and Technology Facilities Council (STFC) szervezet közreműködésével. A műszer főtükre egyébként a legnagyobb börbületű ilyen optikai eszköz, amelyet valaha készítettek. A VISTA lelke egy 3 tonnás kamera, 16 speciális detektorral és 67 megapixeles érzékelő felülettel. Ez az eddigi legnagyobb látómezőt lefedő csillagászati célú infravörös kamera.

Az opitkia tarotmánynál szélesebb spektrumot lefedve olyan objektumokat örökíthet majd meg, amelyek észlelése egyéb hullámohosszakon rendkívül nehéz, mivel azok nagyon hűvösek, avagy látványukat poranyag takarja előlünk, esetleg olyan távoli, hogy a Világegyetem tágulása az infavörös tartományba nyújtotta a sugárzásukat.

A VISTA a teljes déli égbolton tud majd égitesteket katalogizálni 40-szer nagyobb érzékenységgel, mint a korábbi infravörös felmérő programok, amilyen például a Two Micron All-Sky Survey. A VISTA 2012 elején állt üzembe.

A VST egy 2,6 m átmérőjű távcső, amelye egy OmegaCAM nevű, 268 megapixeles CCD kamerával van felszerelve. Látómezeje négyszer nagyobb a teleholdnak az égbolton látszó átmérőjénél. A VISTA távcsövet kiegészítve az optikai tartományban végzi méréseit. A VST műszer megvalósítása az ESO, a nápolyi Capodimonte Astronomical Observatory (OAC) és az Italian National Institute for Astrophysics (INAF) kooperációjának eredménye, 2011-ben kezdte meg üzemelését.

A felmérő programok céljai között napjaink fontos asztrofizikai kérdései is szerepelnek, mint a sötét energia, a láthatatlan tömeg és a becsapdósáaik miatt veszélyes földközeli kisbolygók azonosítása. Európai csillagászaok alkotta csapat választja ki a műszer által lefedett égterületet, amely elsősorban a déli égboltra esik.

Mind a VISTA, mind a VST hatalmas adatmennyiséget produkál, amely nagyobb lesz, mint amit a VLT távcsövek eddigi teljes működése által létrehozott adatállomány, évente 100 terabyte adatmennyiséget várnak a felmérések keretében.