ann19019-hu — Bejelentések

Továbbra is az ESO a legeredményesebb földi obszervatórium

2019. április 3.

2018. újabb sikeres év volt az ESO kutatói számára. A szervezet ebben az évben is megtartotta vezető helyét a világ obszervatóriumainak eredményességi rangsorában. Az ESO obszervatóriumai továbbra is a legmagasabb színvonalat képviselik a csillagászati kutatások terén. A 2018-as évben megjelentetett 1093 tudományos cikkel az ESO túlszárnyalt minden más földi és világűrbeli obszervatóriumot is.

 

Az ESO tudományos teljesítményéhez az intézet zászlóshajója, a Paranal-hegyen működő VLT (Very Large Telescope – Nagyon Nagy távcső)/VLTI (VLT Interferométer) járult hozzá a legnagyobb mértékben. 2018-ban összesen 618 tudományos közlemény dolgozta fel ennek a távcsőegyüttesnek a megfigyelési adatait. A VLT legeredményesebb műszere az UVES volt 139 cikkel, amit szorosan követ az X-shooter, a MUSE és a FORS2.

 

A Paranal Obszervatórium további távcsövei is jelentős mértékben járultak hozzá az ESO 2018-as tudományos eredményességéhez, különösen a VST (VLT Survey Telescope – VLT Égboltfelmérő Távcső) és a VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy – Optikai és Infravörös Csillagászati Égboltfelmérő Távcső). Ez a két eszköz 48 és 105 publikációval gazdagította az ESO éves eredményét.

 

Az ESO La Silla Obszervatóriumának távcsövei továbbra is jelentős eredményeket produkálnak; 2018-ban ezek adataira támaszkodva 236 cikk jelent meg. Tudományos szempontból La Silla kiemelkedő műszere 2018-ban a HARPS exobolygó-vadász spektrográf volt – az obszervatórium publikációinak több mint fele, 120 közlemény köszönhető neki. A HARPS adatokat felhasználó tudományos cikkek száma évről évre növekszik, jelezve az eszköz mind nagyobb jelentőségét az exobolygó-kutatás izgalmas és gyorsan fejlődő szakterületén belül is.

 

Az ESO az ALMA és az APEX [1] [2] obszervatóriumok jelentős tagszervezete, amelyek 2018-ban szintén bámulatos évet zártak. Az ALMA európai műszeridejéből származó tudományos közlemények száma az előző évihez képest 24%-kal növekedve 2018-ban 189-re ugrott. Így mára a 2012-ben indult európai ALMA megfigyelésekre támaszkodó összes közlemény száma elérte a 650-et. Az APEX továbbra is eredményes, amit alátámaszt a 2018-ban közölt 78 tudományos cikk, amivel már 680-nál jár a 2006 óta a műszernek köszönhetően összesen megjelentetett publikáció száma.

 

Az összes 2018-as közleményt összeadva láthatjuk, hogy az ESO továbbra is a csillagászati kutatások élvonalában található. Bár a különböző obszervatóriumok különféleképp számítják az éves publikációk számát, és így az összehasonlítás nem egyszerű, ám az látható, hogy az ESO jelenleg a világ legeredményesebb obszervatóriuma. A mutatószámok jelzik az ESO kimagasló hozzájárulását a világon folyó csillagászati kutatásokhoz, és rávilágítanak, hogy milyen komoly és szerteágazó kutatómunka zajlik az egyes obszervatóriumok méréseire támaszkodva. A statisztikai adatokat az ESO Könyvtára és Információs Központja által évente megjelentetett Basic ESO Publication Statistics [3] című kiadvány közli az ESO Telescope Bibliography (telbib) adatbázis alapján. A telbib tartalmazza az ESO műszereinek adataira támaszkodó összes referált folyóiratcikket [4]. Az ESO nagy hangsúlyt fektet arra, hogy összegyűjtse az összes ilyen közleményt, így a telbib lényegében teljesnek tekinthető. 

 

Egyes grafikonok interaktív változatai online is elérhetőek [5]. Ezek az ábrák az adatokat 1996-ig visszamenőleg tartalmazó telbib adatbázis egészén alapulnak. A grafikonok révén a publikációs történet számos vetülete áttekinthető, például az ESO műszereit felhasználó tudományos publikációk számának növekedése, vagy az archív adatok felhasználása.

 

Linkek

[1] Az ALMA obszervatóriumot az ESO, az Amerikai Egyesült Államok National Science Foundation (NSF) ügynöksége és Japán National Institutes of Natural Sciences (NINS) ügynöksége üzemelteti a Chilei Köztársasággal együttműködésben. Az ALMA obszervatóriumot az ESO részéről a tagállamai, az NSF a National Research Council of Canada (NRC) és a National Science Council of Taiwan (NSC) ügynökségekkel, valamint az NINS a tajvani Academia Sinica (AS) és a Korea Astronomy and Space Science Institute (KASI) intézetekkel együttműködve hozták létre.
 
Az ALMA publikációs adatbázisát az ESO, a National Radio Astronomy Observatory (NRAO) és a National Astronomical Observatory of Japan (NAOJ) könyvtárai közösen vezetik. A telbib adatbázis tartalmazza az ALMA összes partnerintézményének műszeridejében történt megfigyelésein nyugvó tudományos közleményt is, ám – hacsak azt külön nem jeleztük, – az ESO statisztikáiba csak az ESO műszeridejéből származó adatokat felhasználó cikkeket számítottuk bele.
 
[2] Az APEX a Max-Planck-Institut für Radioastronomie, az Onsala Space Observatory és az ESO együttműködésében üzemel az ALMA távcsőegyüttes közvetlen közelében, a chilei Atacama-sivatag Chajnantor-fennsíkján. A telbib tartalmazza APEX-től származó összes publikációt, ám – hacsak azt külön nem jeleztük, – az ESO statisztikáiba csak az ESO műszeridejéből származó adatokat felhasználó cikkeket számítottuk bele.
 
[3] Az ESO 2018-as publikációs statisztikáit a Basic ESO Publication Statistics (DOI 10.18727/docs/1) című kiadvány ismerteti.
 
[4] Telbib tudnivalók és hozzáférés az adatbázishoz.
 
[5] Interaktív telbib statisztikák.

About the Announcement

Id:ann19019

Képek

A különböző obszervatóriumok méréseit felhasználó tudományos cikkek számának alakulása 1996 és 2018 között
A különböző obszervatóriumok méréseit felhasználó tudományos cikkek számának alakulása 1996 és 2018 között
Az ESO különböző műszereinek méréseit felhasználó tudományos cikkek számának alakulása 1996 és 2018 között
Az ESO különböző műszereinek méréseit felhasználó tudományos cikkek számának alakulása 1996 és 2018 között