ann19043-hu — Bejelentések

Az Eseményhorizont Távcső Együttműködés nyerte az idei elméleti fizikai Breakthrough-díjat

2019. szeptember 9.

Mint néhány hónapja beszámoltunk róla, az Eseményhorizont Távcső (EHT) Együttműködés kutatócsoportja készített elsőként felvételt egy fekete lyukról 2019 tavaszán. Ezt a teljesítményt ismerték most el a 2020-as elméleti fizikai Breakthrough-díj odaítélésével. A kimagasló tudományos eredmény eléréséhez egy, az egész Földet átszövő, nyolc különálló felszíni rádiótávcsőből felépülő hálózat összehangolt működésére volt szükség. Ezek közül kettő, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) és az Atacama Pathfinder Experiment (APEX) az ESO partnerségével jött létre, illetve működik. A díjazottak között az ESO három jelenlegi vagy volt kutatóját is megtaláljuk.
 
Az ALMA és APEX rádiótávcsövek [1][2] chilei elhelyezkedése kulcsfontosságú volt az áttörő eredmény elérését lehetővé tevő, minden korábbit meghaladóan nagy felbontás eléréséhez. Az ALMA antennáinak hatalmas összesített átmérője révén ez a tagműszer messze az EHT legérzékenyebb egysége, így közreműködése alapvető fontosságú volt a sikerhez. Csak az ALMA révén az EHT érzékenysége a tízszeresére növekedett.
 
A Breakthrough Alapítvány és annak támogató alapítói, Szergej Brin, Priscilla Chan és Mark Zuckerberg, Ma Huateng, Jurij és Julia Milner, valamint Anne Wojcicki 2019. szeptember 5-én jelentették be a 2020-as díj nyerteseit. A kutatócsoport képviseletében a tudományos együttműködés vezetője, Shep Doeleman, a Harvard-Smithsonian Center for Astrophysics munkatársa fogja a díjat átvenni a 2019. november 3-án tartandó ünnepélyes eseményen. A díjjal járó 3 millió dolláros pénzjutalmat egyenlő arányban fogják elosztani az EHT Együttműködés által 2019. április 10-én megjelentetett hat tudományos cikk 347 társszerzője között.
 
A díjat elnyerők között van Neil Phillips, az ALMA műszerszakértője, az ESO munkatársa, Rubén Herrero-Illana, ESO ösztöndíjas az ALMA-nál, valamint Hugo Messias, aki egészen a közelmúltig szintén ESO ösztöndíjas volt az ALMA-nál.
 
Az EHT 2019. április 10-én publikált, és azonnal világszerte közismertté vált felvételén a Messier 87, a közeli Virgo-halmaz nagy tömegű galaxisának központi fekete lyuka látható. Ez a fekete lyuk a Földtől 55 millió fényévre helyezkedik el, tömege pedig 6,5 milliárdszorosa a Napénak.
 
Megjegyzések
 
[1] Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) az európai ESO, az Amerikai Egyesült Államokbeli U.S. National Science Foundation (NSF) és a japán National Institutes of Natural Sciences (NINS) együttműködésében, a Chilei Köztársasággal közösen valósult meg. Az ALMA működését a tagállamai részéről az ESO, az NSF együttműködésben a kanadai National Research Council of Canada-val (NRC), a taiwani National Science Council of Taiwan (NSC) és a NINS együttműködésben a taiwani Academia Sinica-val (AS) és a Korea Astronomy and Space Science Institute-tal (KASI) finanszírozza.
 
[2] Az APEX a Max-Planck-Institut für Radioastronomie (MPIfR), az Onsala Űrkutatási Obszervatórium (OSO) és az ESO közötti együttműködésben valósult meg. A távcsövet az ESO üzemelteti Chilében, az Atacama-sivatagbeli Chajnantor-fennsíkon, az ALMA közvetlen szomszédságában.

Linkek

About the Announcement

Id:ann19043

Képek

Első kép egy fekete lyukról
Első kép egy fekete lyukról
Az ALMA és az APEX kulcsfontosságú hozzájárulása az EHT-hoz
Az ALMA és az APEX kulcsfontosságú hozzájárulása az EHT-hoz