Bejelentések

Az ALMA új hullámhosszak felé tör

2021. szeptember 8.

Új vevőkészülékeket teszteltek, amely lehetővé teszi az ALMA számára, hogy az eddigi leghosszabb hullámhossztartományon vizsgálja a Világegyetemet.

Az Atacama Large Millimetre/submillimetre Array (ALMA) új vevőkészülékeivel elvégezték az első megfigyeléseiket, a műszerek kifejlesztésében az ESO is részt vett. Az 1-es sávú vevőkészülékek a 6 és 8,5 mm közötti hullámhosszú rádióhullámokat képesek észlelni, eddig ez a leghosszabb hullámhosszak tartománya, amelyben az ALMA megfigyeléseket tud végezni. Ezáltal lehetővé válik, hogy a korai, távoli Univerzumot megfigyeljék és a bolygókeletkezést eddig sosem vizsgált módon kutassák.

A Chajnantor-fennsíkon (Chile) található ALMA 66 antennája nagyon finoman hangolt vevőivel a kozmikus forrásokból származó sugárzások jelét széles hullámhossztartományokban képes befogni. Minden egyes vevőkészülék egy bizonyos sávban, vagyis az elektromágneses spektrum egy bizonyos hullámhossztartományában érzékeny. Eddig a tervezett 10 vevőből 8-at szereltek fel az antennákra, amelyek a 0,3 és 3,6 mm hullámhosszak (10-es és 3-as sávok) közötti vizsgálódást tették lehetővé.

Most az 1-es sávú vevőnek köszönhetően még ennél is hosszabb hullámhosszakon történő megfigyelések válnak lehetővé az ALMA számára, ami által új ablak nyílik a Világegyetem vizsgálata felé. A tudósok azt remélik, hogy az Univerzum reionizációs időszakában (az az időszak, amikor az első csillagok és galaxisok kialakultak) lévő gázokat tudják majd tanulmányozni. Ezenkívül nagyobb méretű porszemeket lehet detektálni, mint a többi ALMA-sávokban, így az 1-es sáv ideális a csillagok körüli korongokban lévő porszemek növekedésének megfigyelésére, ezáltal még jobb betekintést nyerhető a bolygók keletkezési folyamatába.

Az ALMA 1-es sávú vevőkészülékének kifejlesztését a tajvani Academia Sinica Institute of Astronomy and Astrophysics (ASIAA) vezette egy nemzetközi csapattal együtt, amelyet a következő intézmények alkottak: Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium (NAOJ), Chilei Egyetem, National Radio Astronomy Observatory (NRAO),  Herzberg Institute of Astrophysics in Canada és a National Chung-Shan Institute of Science and Technology in Taiwan. A Chilei Egyetem már a kezdetektől részt vett a projektben, segítette a kifejleszést, és legyártott néhány optikai alkotóelemet, például lencséket és kürtantennákat az 1-es sávú vevőkészülékhez.

Nemrégiben írta alá az ALMA bizottsága a 2-es sávú vevőkészülék kifejlesztésére is a szerződést, amely európai intézmények konzorciuma vezetésével készül el.

További információk

Az ALMA a következő intézmények társulása: ESO (a tagállamok képviseletében), NSF (USA), NINS (Japán), NRC (Kanada), MOST, ASIAA (Tajvan), KASI (Korea), valamint Chile együttműködésében. A  Joint ALMA működését az ESO, az AUI/NRAO és a NAOJ írányítja.

Az 1-es sáv kutatási projektet a tajvani Academia Sinica és a tajvani Tudományos és Technológiai Minisztérium ösztöndíjai támogatták.

About the Announcement

Id:ann21012

Képek

Az 1-es sávú ALMA vevőkészülékek kisfrekvenciás egysége
Az 1-es sávú ALMA vevőkészülékek kisfrekvenciás egysége
Az ALMA 1-es sávú vevőkészülékek egységeinek összeszerelése
Az ALMA 1-es sávú vevőkészülékek egységeinek összeszerelése
Az 1-es sávú ALMA vevőkészülékek nagyfrekvenciás egysége
Az 1-es sávú ALMA vevőkészülékek nagyfrekvenciás egysége
Az 1-es sávú ALMA vevőkészülék részei
Az 1-es sávú ALMA vevőkészülék részei
A Tejútrendszer az ALMA felett
A Tejútrendszer az ALMA felett