Announcements 2020

Subscribe to receive news from ESO in your language!
ann20032-hu — Bejelentések
Jelentős előrelépés történt az ELT-főtükör helyzetbeállítóinak és érzékelőinek tervezési folyamatában
2020. november 24.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) főtükre (M1) újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz, miután véglegesítették határhelyzet-érzékelőinek tervét, de a helyzetbeállítók (aktuátorok) is közelítenek ehhez a mérföldkőhöz. Az érzékelők és az aktuátorok alapvető szerepet játszanak a 39 méteres óriástükör működésében, a lehető legjobb optikai leképezés elérésében. A tervek szerint az ELT még ebben az évtizedben munkába áll a chilei Atacama-sivatagban. Az ELT M1 jelű főtükre 798 vékony, hatszögletű, üvegkerámiából készült elemből áll. A lehető legjobb optikai leképezéshez szükséges tüköralak folyamatos fenntartásához a tükör elemeinek a külső környezeti feltételektől (hőmérséklet, légnyomás, szélviszonyok) függetlenül, a távcső tetszőleges helyzetében összehangoltan kell működniük. Az ezt biztosító mozgató- és érzékelőelemek, az M1 helyzetbeállítói és határhelyzet-érzékelői lehetővé teszik a tükör mindegyik szegmensének egymástól független beállítását, mégpedig nanométeres, azaz a milliméter milliomod részének megfelelő pontossággal, ami kulcsfontosságú a távcső elvárt teljesítőképességének elérésében. Az M1 helyzetbeállítói Az M1 szegmenstámasztói a 798 tükörelem mindegyikét összekapcsolják a főtükör támasztószerkezetével. A ...
Tovább
ann20030-hu — Bejelentések
Hozzáférhetővé váltak az ALMA újrafeldolgozott Vénusz-mérései
2020. november 17.: Mindenki számára hozzáférhetővé váltak a chilei Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózattal a Vénusz bolygóról készült legfrissebb mérések javított, újrafeldolgozott eredményei. Az ALMA tudományos archívumából letölthető megfigyelési adatokat az ESO partnerségével működtetett mikrohullámú műszerhálózat az Egyesült Királyságbeli Cardiff Egyetemén dolgozó Jane Greaves és munkatársai kezdeményezésére, 2019-ben gyűjtötte a Föld testvérbolygójáról. A mérés célja a Vénusz felhőiben gyanított szokatlan foszfin molekula jelenlétének megerősítése volt, miután a csillagászok korábban erre utaló jeleket találtak a Kelet-Ázsiai Obszervatórium Hawai'i szigetén működő James Clerk Maxwell távcsövével (JCMT). A felfedezés jelentős nemzetközi figyelmet keltett, mivel a foszfin molekula egy komoly lehetséges biomarker. A bejelentés nyomán élénk tudományos vita bontakozott ki a világ különböző tájain működő kutatócsoportok között, tüzetes vizsgálat alá vonva az eredeti kutatómunkát, valamint az annak alapját képező megfigyelési adatokat is. E vizsgálatok nyomán az ALMA munkatársai hibát találtak az adatok eredeti feldolgozásában: a Vénusz megfigyelési adataiba egy hamis, műszeres eredetű „fodor” került, ami befolyásolhatta ...
Tovább
ann20022-hu — Bejelentések
Jelentés a műholdflották csillagászati megfigyelésekre gyakorolt káros hatásainak lehetséges csökkentéséről
2020. augusztus 25.: Egy, az ESO munkatársainak részvételével felállt nemzetközi szakértőcsoport friss jelentésében vizsgálja a nagy műholdflották csillagászati megfigyelésekre gyakorolt negatív hatásait csökkentő lehetőségeket. A jelentés arra a megállapításra jut, hogy a fényes, alacsony Föld körüli pályán keringő nagy műholdrajok alapvetően fogják megváltoztatni a földi optikai és infravörös csillagászati megfigyeléseket, és befolyásolják az éjszakai égbolt rajongóinak élményeit is. A jelentés emellett a negatív hatások minimalizálásának érdekében vázol egy lehetséges együttműködési folyamatot is a műholdak üzemeltetői és az obszervatóriumok képviselői között. Az angol nyelvű jelentésnek két fontos eredménye van. Az első megállapítja, hogy az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak aránytalanul nagy hátrányt okoznak a csak a szürkületi időszakban végezhető tudományos megfigyelések számára. Ide tartoznak például a Földre veszélyt jelentő kisbolygók utáni kutatások, valamint a gravitációshullám-események optikai kísérőjelenségeinek keresése. A 600 km-nél alacsonyabb pályán keringő műholdak csekély befolyással vannak a teljes sötétség beállta utáni csillagászati megfigyelésekre. Ugyanakkor az 1200 km-es magasságba tervezett műholdflották, mint ...
Tovább
ann20019-hu — Bejelentések
Új pályázati lehetőségek Chilében
2020. július 6.: Az ESO az őt befogadó országgal, Chilével fennálló tudományos együttműködési programjának kiterjesztése érdekében egy évente feltöltésre kerülő pénzügyi alapot hozott létre és kezeli azt. Az alap célja a csillagászattal és a technológiai fejlesztéssel kapcsolatos tudományterületek támogatása Chilében. Irányító testületének tagjait az ESO és a chilei kormány delegálja, utóbbi a külügyminisztérium energia- és kutatásfejlesztési ügyekkel, valamint innovációval foglalkozó részlegén keresztül, de részt vesznek benne a Chilei Nemzeti Kutatási Ügynökség és a Chilei Csillagászati Társaság képviselői is, feladatuk pedig az alap által támogatandó programok értékelése és kiválasztása az alábbi területeken: · ESO-támogatás chilei egyetemi intézetek csillagászati posztdoktori programjainak finanszírozásához. · Hosszabb, de legfeljebb három hónapos kutatóutak pénzügyi támogatása posztdoktori és magasabb beosztású kutatók számára chilei egyetemi intézetekben. · Oktatói állások pénzügyi támogatása chilei egyetemi intézetekben legfeljebb kétéves időtartamra. · A csillagászat chilei népszerűsítését és oktatását célzó programok fejlesztésének és terjesztésének pénzügyi támogatása. · Csillagászati műszaki fejlesztési programok pénzügyi támogatása. · A fenti ...
Tovább
Mutasd 1-tól 20-ig 36-ból?