Közlemények

2021. március 31.: Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csatlakozott egy múlt héten indított új projekthez, amely Európa legnagyobb földfelszíni csillagászati hálózatát teremtette meg Opticon-RadioNet Pilot (ORP) néven. A hálózat 37 európai, ausztráliai és dél-afrikai intézmény, köztük az ESO együttműködését segíti elő. Az ORP-n belül az ESO azáltal ösztönzi majd az ismeretek megosztását, hogy olyan széleskörű képzési programokat szervez az európai csillagász közösség számára, amelyek magukban foglalják majd az európai obszervatóriumokban zajló észlelőképzéseket, valamint archiválási, műszeres és pályázatíró képzéseket is. Hosszú távon az ESO segíti az ORP-t a csillagász közösséget érintő esélyegyenlőségi politikai döntések és fellépések előmozdításával kapcsolatos stratégiák kidolgozásában. Az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programjának 15 millió eurós támogatásának köszönhetően az ORP két meglévő csillagászati hálózatot (az Opticont és a RadioNetet) egyesít, egy fedél alá hozva a világ több teleszkópját és távcső-hálózatát, így hozzáférést biztosít az európai csillagászok számára a műszerek széles skálájához, valamint a pályakezdőknek szervezett képzésekhez ...

2021. március 2.: Megjelent az ESO folyóirata, a Messenger legfrissebb száma. A mostani egy különszám, amelyet az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) műszeres programjainak szenteltek. Egy távcső életében műszereinek kiválasztása mindig döntő fontosságú lépés, mivel ez teszi lehetővé, hogy a csillagászati közösség végre tudja majd hajtani azokat a tudományos terveket, amelyekre a távcsövet tervezték. Az ESO a csillagászok és műszergyártók közösségével azon dolgozik, hogy meghatározza az ELT-hez tervezett műszerek felépítésének sorrendjét és az obszervatóriumba szállítását. A Messenger legfrissebb száma áttekinti az ELT műszeres programjának jelenlegi állapotát. A tartalomból: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének műszerezettsége SUPER – AGN visszajelzés kozmikus délidőben A Tarantula-köd legfiatalabb és legnagyobb tömegű csillagainak feltérképezése a MUSE-NFM segítségével Töltse le a Messengert PDF formátumban, vagy látogasson el a Messenger honlapjára, ahol hozzájuthat egy ingyenes nyomtatott példányhoz. A kiadvány az ESOshopban is elérhető.

2021. február 1.: 2006-os üzembe helyezése óta az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő nagy felbontású infravörös CRIRES spektrográffal számos izgalmas tudományos felfedezést tettek a csillagászok. A most munkába álló, továbbfejlesztett CRIRES+ elődje feladatait veszi át, és még nagyobb teljesítménnyel fog potenciálisan lakható szuperföldek után kutatni távoli naprendszerekben. Az ESO és európai partnerintézményei által épített CRIRES+ közeli kis tömegű csillagok lakhatósági zónájában keringő szuperföld típusú exobolygók után fog kutatni az égbolton. Ezek olyan bolygók, amelyeken a kutatók elképzelhetőnek tartják az élet fennmaradását. Az ilyen bolygókat viszonylag kis tömegük miatt nehéz kimutatni. A CRIRES+ ilyen szuperföldek megtalálásában segítheti a csillagászokat, mert a legtöbb közeli csillag észlelhető vele. De a CRIRES+ ezenkívül alkalmas fedési exobolygók légkörének vizsgálatára, valamint tanulmányozható vele a csillagok mágnese terének kialakulása és fejlődése is. Az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VLT távcsőre tavaly február végén szerelték fel az új CRIRES+ műszert, az üzembe helyezést pedig nem sokkal ...

2021. január 22.: Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) az európai kutatás, innováció és együttműködés letéteményese messzemenő és felbecsülhetetlen hatással van a társadalomra. Az “ESO’s Benefits to Society” (Az ESO haszna a társadalom számára) című új kiadvány felfedi az ESO tagállamaira gyakorolt pozitív hatásait, amelyek öt területet fednek le: a tudományt és technikát, a gazdaságot és az innovációt, a tehetséggondozást, az oktatást és az ismeretterjesztést, valamint a nemzetközi együttműködést és a politikát. A tudomány és technika terén az ESO és távcsövei számos úttörő felfedezésben játszottak szerepet. 2020-ban például a fizikai Nobel-díjat az ESO teleszkópjaival végzett, a Tejútrendszer fekete lyukával kapcsolatos kutatás érdemelte ki. Az ESO azáltal teszi lehetővé az ilyen felfedezéseket, hogy világelső obszervatóriumokat épít és működtet, amelyek kitágítják a technika határait. Az ESO újításai messze túlmutatnak a szervezeten; így például a MUSE-ben, az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) eszközében használt technológiát a gyógyszerfejlesztésben és a rák diagnosztizálásában fogják használni. Az ESO emellett gazdasági ...

2021. január 14.: Az ESO webes szolgáltatásait bővítve friss honlapot indítottunk, ahol kutatóintézetünk új, a chilei Atacama-sivatagban épülőben lévő obszervatóriumáról, a Rendkívül Nagy Távcsőről (Extremely Large Telescope – ELT) fogunk rengeteg hírt és információt megosztani. Mind a nagyközönség, mind a szakcsillagászok érdeklődéssel merülhetnek el a honlap érdekességei között, ahol az új teleszkópról, annak műszereiről, és a világegyetemre vonatkozó tudásunknak az új eszköztől várt bővüléséről is olvashatunk. A honlapon felsorolunk néhányat a legfontosabb olyan tudományos problémák közül, amelyek megoldásához a csillagászok reményei szerint az ELT hozzásegít majd bennünket. Bemutatunk továbbá rengeteg látványos képet és animációt a távcsőről, az azt befogadó épületről, valamint a hozzá tartozó különböző műszerről és tükörről. De találhat a látogató számos egyéb érdekességet is a leendő eszközről, ami a látható és infravörös hullámhossztartományban működő legnagyobb optikai távcső lesz a világon a maga 39 méter átmérőjű főtükrével. Írunk továbbá az ambiciózus program történetéről, és az általa támasztott kihívásokról, valamint bemutatjuk a projekt ...

2020. december 16.: On Friday 11 December, ESO Director General Xavier Barcons received the Order of Bernardo O’Higgins Grand Cross, at a ceremony chaired by Carolina Valdivia, the Chilean Undersecretary of Foreign Affairs. The Order Bernardo O’Higgins is a recognition by the Chilean State for foreign citizens’ outstanding work in the fields of art, science, education, industry, commerce or humanitarian or social cooperation. During the ceremony, held at the Ministry of Foreign Affairs, Barcons received the award for paving new ways towards a deeper understanding between Chile and ESO. “On behalf of the Ministry of Foreign Affairs, I would like to extend our sincere thanks for your collaboration and for helping us boost the establishment of a new astronomical paradigm in our country that is based on a regional, fair, inclusive and citizen-oriented approach. This includes cutting edge cooperation agreements, through which Chile –with its National Research and Development Agency– and ESO can ...

2020. december 8.: Linda Tacconit, a Max Planck-Institute für Extraterrestrische Physik (MPE, Németország, Garching) vezető csillagászát választották az ESO vezető irányító testülete, a Tanács elnökének. „Megtiszteltetés, hogy engem választottak az ESO Tanácsa elnökének.” – mondja Tacconi. „Az elkövetkező évek nagyon izgalmas időszakot hoznak a szervezet számára, ahogy az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve közeledik az első fény időpontjához, és a meglévő létesítmények, így az ESO Nagyon Nagy Távcsöve folytatja munkáját a csillagászati kutatás élvonalában. Az ESO különböző obszervatóriumai együttműködésben fognak dolgozni, tovább bővítve a Világegyetemről való ismereteinket, és megerősítve az ESO vezető pozícióját a földi csillagászatban. Örömmel várom, hogy osztozzam ebben az élményben, és együtt dolgozzam a Tanáccsal az ESO vezető szerepének fenntartásáért.” Tacconi a Massachusettsi Egyetemen (USA) szerzett doktori címet 1988-ban, ezután a Stichting Astronomisch Onderzoek in Nederland Netherlands (Holland Csillagászati Kutatási Alap, Dwingeloo) alapítványnál dolgozott, majd 1991-ben az MPE-nél helyezkedett el. 2012-ben elnyerte a Lancelot M. Berkeley New York Community ...

2020. december 4.: Tíz százalékkal bővítik a Rendkívül Nagy Távcsőnek (Extremely Large Telescope – ELT), az ESO épülőben lévő zászlóshajójának a költségvetését. Ennek a műszernek a feladata a világegyetemre vonatkozó néhány legfontosabb kérdésünk megválaszolása lesz. Az ESO legfőbb irányító testülete, a Tanács elfogadta a költségvetés növelését, aminek a teljes összege így eléri az 1,3 milliárd eurót. Az ESO észak-chilei Paranal Obszervatóriumának közelében lévő Cerro Armazones-hegyen épülő 39 méteres főtükörátmérőjű teleszkóp az évtized második felében kezdi majd meg működését. „A Tanács döntése azt jelenti, hogy az ESO rendelkezésére áll minden pénzeszköz ahhoz, hogy egy olyan ambiciózus és rendkívüli teljesítményű tudományos műszer épülhessen az ESO Paranal Obszervatóriumába integrálva, ami megfelel majd a csillagász közösség hosszú távú elvárásainak” – fejti ki Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. Az ELT teljes költségvetésének 80 százalékát fordítják az ESO tagállamaiban és Chilében működő ipari partnerekkel kötött szerződéses feladatokra. A költségvetés bővítése javítani fogja az építés alatt álló távcső tudományos lehetőségeit, ...

2020. december 3.: Chilével kötött együttműködésének erősítésére az ESO éves pénzügyi alapot hozott létre és kezel azoknak a projekteknek a támogatására, amelyek a tudományos kutatás, a technológia és az oktatás fejlesztését tűzték ki célul a csillagászat területén. Az ESO–Chile Vegyes Bizottság 2020 kiválasztotta azt a 15 projektet, amelyek megfelelnek ezeknek a feltételeknek, és összesen 460 millió chilei peso (nagyjából 500 ezer euró) támogatást ítélt meg nekik. A támogatás chilei tudományos intézményekben folytatott csillagászati posztdoktori programokat, kutatóutakat, egyetemi oktatói állásokat, csillagászati műszaki rendszerek fejlesztését, valamint a csillagászat oktatását és népszerűsítését célzó oktatási programokat finanszírozza. Az 1996-ban alapított ESO–Chile Vegyes Bizottság tagjait az ESO és a chilei kormány delegálja a külügyminisztérium energia- és kutatásfejlesztési ügyekkel, valamint innovációval foglalkozó részlegén (DECYTI) keresztül, de részt vesznek benne a Chilei Nemzeti Kutatási Ügynökség (ANID) és a Chilei Csillagászati Társaság (SOCHIAS) képviselői is. Az ESO–Chile Vegyes Bizottság versenyképes pénzügyi alapok segítségével tartósan hozzájárul a csillagászat és ...

2020. november 24.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) főtükre (M1) újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz, miután véglegesítették határhelyzet-érzékelőinek tervét, de a helyzetbeállítók (aktuátorok) is közelítenek ehhez a mérföldkőhöz. Az érzékelők és az aktuátorok alapvető szerepet játszanak a 39 méteres óriástükör működésében, a lehető legjobb optikai leképezés elérésében. A tervek szerint az ELT még ebben az évtizedben munkába áll a chilei Atacama-sivatagban. Az ELT M1 jelű főtükre 798 vékony, hatszögletű, üvegkerámiából készült elemből áll. A lehető legjobb optikai leképezéshez szükséges tüköralak folyamatos fenntartásához a tükör elemeinek a külső környezeti feltételektől (hőmérséklet, légnyomás, szélviszonyok) függetlenül, a távcső tetszőleges helyzetében összehangoltan kell működniük. Az ezt biztosító mozgató- és érzékelőelemek, az M1 helyzetbeállítói és határhelyzet-érzékelői lehetővé teszik a tükör mindegyik szegmensének egymástól független beállítását, mégpedig nanométeres, azaz a milliméter milliomod részének megfelelő pontossággal, ami kulcsfontosságú a távcső elvárt teljesítőképességének elérésében. Az M1 helyzetbeállítói Az M1 szegmenstámasztói a 798 tükörelem mindegyikét összekapcsolják a főtükör támasztószerkezetével. A ...

2020. november 19.: Míg az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) építkezési munkálatai a COVID-19 járvány miatt szünetelnek a chilei Atacama-sivatagban, máshol fontos előrehaladás történik a projektben. Az elmúlt hónapokban befejeződött a teleszkóp kupolájának tervezése (a végső tervvizsgálat keretében), és már megkezdődött a kupola alkatrészeinek gyártása. A kiterjedt tervvizsgálat megoldott számos összetett problémát, ami lényeges volt a szigorú tudományos követelményeknek megfelelő, kiválóan teljesítő műszer megépítéséhez az Atacama-sivatag szélsőséges környezetében. A mérnököknek az üzemeltetési feltételek teljesüléséről is gondoskodniuk kellett: így a nagy megbízhatóságról, a kevés karbantartásról, valamint a földrengésekkel és erős széllel szembeni ellenállásról. A legújabb látványterveken megnézhetjük, hogy fog kinézni a kupola, és milyen finom, de fontos változtatások történtek a régebbi tervekhez képest. Az ELT kupolájára és a távcső fő szerkezetére az olasz ACe (Cimolai, Astaldi) konzorciummal szerződtek. A megállapodás nemcsak a tervezést, de a kupola és a távcsőszerkezet legyártását, szállítását, építését, helyszíni összeszerelését és ellenőrzését is lefedi. A vállalat jelenleg a ...

2020. november 17.: Mindenki számára hozzáférhetővé váltak a chilei Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózattal a Vénusz bolygóról készült legfrissebb mérések javított, újrafeldolgozott eredményei. Az ALMA tudományos archívumából letölthető megfigyelési adatokat az ESO partnerségével működtetett mikrohullámú műszerhálózat az Egyesült Királyságbeli Cardiff Egyetemén dolgozó Jane Greaves és munkatársai kezdeményezésére, 2019-ben gyűjtötte a Föld testvérbolygójáról. A mérés célja a Vénusz felhőiben gyanított szokatlan foszfin molekula jelenlétének megerősítése volt, miután a csillagászok korábban erre utaló jeleket találtak a Kelet-Ázsiai Obszervatórium Hawai'i szigetén működő James Clerk Maxwell távcsövével (JCMT). A felfedezés jelentős nemzetközi figyelmet keltett, mivel a foszfin molekula egy komoly lehetséges biomarker. A bejelentés nyomán élénk tudományos vita bontakozott ki a világ különböző tájain működő kutatócsoportok között, tüzetes vizsgálat alá vonva az eredeti kutatómunkát, valamint az annak alapját képező megfigyelési adatokat is. E vizsgálatok nyomán az ALMA munkatársai hibát találtak az adatok eredeti feldolgozásában: a Vénusz megfigyelési adataiba egy hamis, műszeres eredetű „fodor” került, ami befolyásolhatta ...

2020. november 6.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) egyik fő alkotóeleme, az első prefokális platform, vagyis a PFS-A közel áll a végső tervvizsgálat befejezéséhez. Mivel nemsokára eléri ezt a mérföldkövet, az ESO aláírta a szerződést a spanyol IDOM vállalattal a második prefokális platformra, a PFS-B-re. Az ELT két prefokális platformja, amelyeket az IDOM tervez és gyárt le, több mint 9 méter magas, hatalmas platformok, amelyek külön tartószerkezeteken a teleszkóp átellenes két oldalán kapnak helyet. A teleszkóp öt tükörből álló rendszerét és a műszereit összekötő szerkezetek hármas funkciót fognak ellátni: pozicionálják a távcsőtükröt (beleértve a teleszkóp égen történő pontos beállítását); biztosítják, hogy a szegmentált főtükör folyamatosan egy egységként működjön, és továbbítják a fényt a távcső műszereire. Csillagfénnyel a pozicionálásért Az ELT rendkívül érzékeny az apró környezeti változásokra, amelyek elmozdíthatják a tükröket és ronthatják a megfigyeléseket. Ahogy a távcső mozog, a gravitáció hatására a tükrök alakja módosulhat. Ráadásul az enyhe hőmérséklet-változások miatt több száz ...

2020. október 14.: Megjelent az ESO negyedévente megjelenő folyóirata, a Messenger legfrissebb száma. A kiadványban az ESO legfrissebb hírei olvashatók a legújabb műszerektől a legfrissebb tudományos felfedezésekig. A tartalomból: · Leibundgut, B. et al.: Az ESPRESSO teljesítménytesztje · Lundgren, A. et al.: Egy korszak vége: az APEX LABOCA műszerének hagyatéka · Evans, C. et al.: A VLT-FLAMES Tarantula felmérő programja · Bayliss, D. et al.: NGTS – Új világok feltárása ultrapontos fotometriával Töltse le a Messengert PDF formátumban, vagy látogasson el a Messenger honlapjára, ahol hozzájuthat egy ingyenes nyomtatott példányhoz. A kiadvány az ESOshopban is elérhető. A nyomtatott példányt akkor postázzuk, amikor a helyzet lehetővé teszi a terjesztését.

2020. október 14.: Hogyan vizsgálják a csillagászok a Világegyetemet az emberi érzékelés határain túl? Az ESO Szupernóva Evans & Sutherlanddel és a Houstoni Természettudományi Múzeummal koprodukcióban készült és az legújabb programja betekintést enged a csillagászat legnagyobb forradalmába a távcső feltalálása óta. A láthatatlan Világegyetem hív, hogy lépj a felfedezés és a megértés új korszakába. Azt, hogy miként látjuk az eget, évmilliókon át a szemünk korlátozta. Most megvan a technológiánk, ami lehetővé teszi, hogy emberfeletti látásmóddal és pontossággal nézzünk az égre. A láthatatlan Világegyetem planetáriumi előadás izgalmas módon nyújt betekintést az élvonalbeli csillagászatba. Tudj meg többet azokról a szuperszámítógépekről, amelyek különböző földrészeken álló távcsövek csoportjait kapcsolják össze egymással! Kövesd az űrobszervatóriumok flottáját, amelyek kiterjesztik az érzékeinket téren és időn át! Tudd meg, hogy az új detektorok a különböző megfigyeléseket egyesítő szoftverekkel együtt hogyan alakítják át azt, amire a Földön képesek vagyunk! Lásd meg a láthatatlant! Az Evans & Sutherland, az ESO és a Houstoni ...

2020. szeptember 23.: Egyik legnépszerűbb termékünk, az ESO naptár 2021-es kiadása elérhető, és beszerezhető az ESOshopban és az ESO Szupernóva Planetáriumban és Látogatóközpontban. A naptár borítóképe egy látványos égi tájkép a viszonylag ismeretlen Gum 15 jelű objektum környezetéről, egy ködről, amelyben csillagok születnek. A képen látható a Földhöz egyik legközelebbi szupernóva-maradvány is, amely 11000–12300 évvel ezelőtt robbant fel, és 800 fényévre található kozmikus otthonunktól. A márciusi képen a Chajnantor-fennsíkon az ALMA antennái fölött húzódó Tejút fényes íve látható. A Földhöz egyik legközelebbi csillagbölcső, az Orion-köd a júliusi, a Rendkívül Nagy Távcső (ELT) segédtükrének hatalmas, 3 tonnás tömbje pedig a szeptemberi kép. Végül, a decemberhez lapozva, egy ügyes fotográfiai technikának köszönhetően, amelyet a Tejútrendszer megfigyelésénél használtak, a néző úgy érezheti, hogy galaxisunk központja felé száguld. Ez csak néhány példa, itt megtekintheti az ESO 2021-es naptárának egyes oldalait. A naptár összesen 14 lapból áll, és 9,5 euróért vásárolható meg az ESOshopban — a készlet korlátozott, ...

2020. szeptember 18.: A COVID-19 világjárvány okozta nem mindennapi körülmények miatt március végén az ESO felfüggesztette a tudományos célú tevékenységet az obszervatóriumaiban. Most azonban örömmel jelenthetjük, hogy szigorú egészségügyi és biztonsági intézkedések mellett az ESO chilei Atacama-sivatagban található Paranal Obszervatóriumában korlátozott mértékben ugyan, de újraindult a tudományos célú tevékenység. A világjárvány terjedése, illetve a hozzá kapcsolódó logisztikai, technikai és biztonsági korlátozások alapos elemzése után az ESO a VLT távcsőegyüttesnek helyet adó Paranalon szeptember elején megkezdte az előkészületeket az újraindításhoz. A művelet fokozatosan kerül végrehajtásra, a VLT távcsőegyüttes négy darab 8,2 méteres egységéből (UT) először csak kettővel indulnak újra az észlelések. Egyelőre a műszerek közül is csak kettő működik, az UT1-en az egyik legnépszerűbb eszköz, a FORS2, míg az UT2-n a UVES nagy felbontású spektrográf. Izgalmas és fontos lépésről van szó, de a nem lanyhuló COVID-19 világjárvány miatt még ennél is fontosabb a munkatársak biztonságának szavatolása a továbbiakban is. Ennek érdekében a helyszínre való ...

2020. szeptember 11.: A Greenwichi Királyi Obszervatórium közzétette rendkívül népszerű, a kozmoszt a legszebb és leglátványosabb módon bemutató képeket felkutató nemzetközi fotográfiai versenyének eredményeit. Az év asztrofotósa 2020 győztes felvételeit az Insight Investment Az év asztrofotósa kiállításán tekintheti meg a közönség a Nemzeti Tengerészeti Múzeumban 2020. október 23-tól. Az ESO 2016-ban csatlakozott a versenyhez egy zsűritag delegálásával, és vállalta a megmérettetés népszerűsítését az általa elérhető csillagászközösség körében. A francia fotográfus, Nicolas Lefaudeux a világ több ezer amatőr és professzionális fotósát körözte le a versenyben, így elnyerte a Greenwichi Királyi Obszervatórium és az Insight Investment Az év asztrofotósa 2020 címét. A többi kategória győztes képei és a különdíjas alkotások között találjuk Nicholas Roemmelt (Németország) lélegzetelállító sarki fényét Hamn i Senja felett, ami a norvégiai Skalandban készült; Łukasz Sujka (Lengyelország) felvételét a Hold és a Jupiter együttállásáról, amelyet három Jupiter-hold keretez; egy lenyűgöző illusztrációt, A technológia börtönét, amelyen a magyar Schmall Rafael örökítette ...

2020. szeptember 3.: Online elérhető az ESO negyedéves Messenger című folyóiratának legújabb száma. A kiadványban az ESO legfrissebb hírei olvashatók az új műszerektől a legújabb tudományos felfedezésekig. A tartalomból: Kiteljesedik a Cserenkov-távcsövek hálózata (Cherenkov Telescope Array – CTA) Obszervatórium: Ferrini & Wild MOONS: A VLT új multiobjektum-spektrográfja és kutatásai: Cirasuolo és mtsai., Gonzalez és mtsai., és Maiolino és mtsai. Az ALPINE–ALMA [CII] felmérés: Az átlagos galaxisok sötét oldalának feltárása a reionizáció végén: Bethermin és mtsai. Töltse le a Messengert PDF formátumban, vagy látogasson el a Messenger honlapjára, ahol hozzájuthat egy ingyenes nyomtatott példányhoz! A kiadvány az ESOshop-ban is elérhető. A nyomtatott példányt akkor postázzuk, amikor a helyzet lehetővé teszi a terjesztését. Feliratkozását az ESO Messenger nyomtatott példányára 2020. október 15-ig erősítse meg (meghosszabbított határidő). Kérjük, őrizze meg a borítékot, amikor megkapja – további részletek a Messenger hátlapján.

2020. augusztus 25.: Egy, az ESO munkatársainak részvételével felállt nemzetközi szakértőcsoport friss jelentésében vizsgálja a nagy műholdflották csillagászati megfigyelésekre gyakorolt negatív hatásait csökkentő lehetőségeket. A jelentés arra a megállapításra jut, hogy a fényes, alacsony Föld körüli pályán keringő nagy műholdrajok alapvetően fogják megváltoztatni a földi optikai és infravörös csillagászati megfigyeléseket, és befolyásolják az éjszakai égbolt rajongóinak élményeit is. A jelentés emellett a negatív hatások minimalizálásának érdekében vázol egy lehetséges együttműködési folyamatot is a műholdak üzemeltetői és az obszervatóriumok képviselői között. Az angol nyelvű jelentésnek két fontos eredménye van. Az első megállapítja, hogy az alacsony Föld körüli pályán keringő műholdak aránytalanul nagy hátrányt okoznak a csak a szürkületi időszakban végezhető tudományos megfigyelések számára. Ide tartoznak például a Földre veszélyt jelentő kisbolygók utáni kutatások, valamint a gravitációshullám-események optikai kísérőjelenségeinek keresése. A 600 km-nél alacsonyabb pályán keringő műholdak csekély befolyással vannak a teljes sötétség beállta utáni csillagászati megfigyelésekre. Ugyanakkor az 1200 km-es magasságba tervezett műholdflották, mint ...