Közlemények

2022. május 20.: Az ESO chilei megfigyelőhelyei a világjárvány miatti kétéves szünet után újra megnyitják kapuikat a látogatók előtt. Május 28-ától a látogatók ingyenesen bejárhatják a Paranal és a La Silla területét.„Reméljük, hogy újra lenyűgözhetjük az embereket az ESO megkapó teleszkópjaival, amelyek az Atacama-sivatag legcsodálatosabb területein helyezkednek el.” – mondja Luis Chavarría, az ESO chilei képviselője. „Az, hogy újra nyitunk a nagyközönség előtt, egy kicsi, de jelentős lépés az ESO számára.” Az ESO megfigyelőhelyein tett látogatás egyedülálló lehetőség arra, hogy bárki megtapasztalja, milyen a csillagászati kutatás élvonala. A látogatók felfedezhetik az ESO teleszkópjainak belsejét, megismerkedhetnek a mögöttük rejlő technológiával, és szemtanúi lehetnek annak is, hogy a csillagászok és a kutatók hol találnak létfontosságú oázist a sivatagban. A csoportos látogatások minden szombaton 10 és 14 órakor indulnak spanyol és angol nyelven. Minden látogatáson legfeljebb 40 fő vehet részt a Paranalon és a La Sillán is. Később az ESO alkalmazkodni fog a COVID-19 járvánnyal ...

2022. május 4.: Josep Borrell Fontelles, az Európai Unió külügyi és biztonságpolitikai főképviselője a mai napon meglátogatta az ESO Paranal Obszervatóriumát. Borrell az Európai Bizottság alelnöke, aki biztosítja az Európai Unió külügyi fellépéseinek koordinálását, így az EU és a világ más országai közötti kapcsolatok erősítését. Látogatása során Josep Borrell találkozott Luis Chavarríával, az ESO chilei képviselőjével, Bárbara Nuñezzel, az ESO regionális kapcsolatokért felelős tisztviselőjével, valamint Maxime Boccasszal, a Paranal Obszervatórium Karbantartási, Támogatási és Tervezési Osztályának vezetőjével. Borrellt az EU chilei nagykövete, León de la Torre és az EU küldöttsége kísérte. A főképviselő chilei látogatásának célja a Chile és az Európai Unió tagállamai közötti gazdasági és tudományos együttműködés támogatása volt. Az ESO maga jól illusztrálja ezt az együttműködést: az Obszervatórium és Chile például tudományos és technológiai együttműködési megállapodást írt alá az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének, minden idők legnagyobb optikai távcsövének megépítésére és üzemeltetésére. Az ESO Paranal Obszervatóriuma a távoli Atacama-sivatagban, Chilében található. A chilei ...

2022. április 28.: Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és az Event Horizon Telescope (Eseményhorizont Távcső, EHT) projekt sajtókonferenciát tart az EHT Tejútrendszerrel kapcsolatos eredményeiről. Mikor: Május 12-én 15 órakor Hol: az Eridanus Auditoriumban, az ESO központjában (Garching bei München, Németország) valamint online Mi: Sajtókonferencia az EHT Tejútrendszerrel kapcsolatos úttörő eredményeinek bemutatására. Ki: A nyitóbeszédet az ESO főigazgatója tartja. A rendezvényen az EHT projektigazgatója, Huib Jan van Langevelde és az EHT Együttműködési Bizottságának alapító elnöke, Anton Zensus is felszólal. Az eredményt bemutatják és a kérdésekre válaszolnak az EHT következő kutatói: Thomas Krichbaum, Max Planck Rádiócsillagászati Intézet, Németország Sara Issaoun, Harvard & Smithsonian Intézet Asztrofizikai Kutatóközpontja, Amerikai Egyesült Államok José Gómez, Andalúz Asztrofizikai Intézet (CSIC), Spanyolország Christian Fromm, Würzburgi Egyetem, Németország Mariafelicia de Laurentis, Università degli Studi di Napoli Federico II és Nemzeti Atommagfizikai Intézet (INFN), Olaszország Részvétel: Az eseményre a média képviselőit várják. A konferencián való részvétel feltétele az online jelentkezési lap kitöltése május ...

2022. március 11.: Az ukrajnai háború alatt a tudományos közösségben dolgozó munkatársak és családjuk támogatása céljából az ESO Különleges Látogatói Programot hirdet az országban dolgozó kutatóknak, hogy meglátogathassák az ESO valamelyik telephelyét (a németországi Garchingot vagy a chilei Vitacurát), és ott tudományos vagy műszaki projekteket valósítsanak meg. A támogatást a tudományos látogatásokra, az utazás és a szállás költségeire lehet felhasználni a projekt teljes időtartama alatt. További információk az ESO tudományos oldalain találhatók. Az ESO valamennyi tagállama elítélte az orosz vezetés által elrendelt katonai inváziót Ukrajna ellen, amely nyilvánvalóan sérti a legalapvetőbb emberi jogokat, és teljes mértékben összeegyeztethetetlen az ESO által képviselt értékekkel. Az ESO-nak nincs, és a jövőben sem áll szándékában semmilyen hivatalos kapcsolatot létesíteni a jelenlegi körülmények között az Oroszországból és Fehéroroszországból származó intézményekkel és vállalatokkal.

2022. február 24.: Az elmúlt év rekorddöntőnek bizonyult az ESO obszervatóriumaiban végzett megfigyeléseken alapuló kutatások szempontjából. Az ESO Könyvtár és Információs Központ legutóbbi jelentése szerint csak 2021-ben több mint 1100, az ESO adatait tartalmazó szakcikk jelent meg, ami ez idáig az ESO-adatokból származó publikációk legmagasabb éves száma. A szakcikkek jelentős többsége, több mint 600 az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) és a VLT Interferométerének (VLTI) adatait használta fel. A MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer) továbbra is a VLT egyik legproduktívabb műszere: 2021-ben több mint 160 szakcikk számára szolgáltatott adatokat. A tavalyi évben markáns növekedés látható a VLTI GRAVITY műszerének adatait tartalmazó tanulmányok számában. A legfontosabb eredmények között szerepel az eddigi legközelebbi nagyon nagy tömegű feketelyuk-páros felfedezése a MUSE műszerrel, valamint a Betelgeuze rendkívüli elhalványulásának vizsgálata, amit a GRAVITY adatainak segítségével és a VLT SPHERE műszerével végeztek. Az ESO észak-chilei Paranal Obszervatóriumában található égboltfelmérő távcsövek, a VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy) ...

2022. február 11.: Ma van az nők és lányok a tudományban nemzetközi napja. Az ENSZ világnapjának célja, hogy népszerűsítse a tudományhoz való egyenlő hozzáférést a nők és a lányok számára, emlékeztessen arra, hogy fontos szerepet töltenek be a tudományos és technológiai közösségekben, ezért részvételüket támogatni kell. Az ESO fontos lépéseket tett már a sokszínűség és a nemek integrációja felé, beleértve az elmúlt egy évet is, és egyhetes rendezvényt szervez a világnap megünneplésére. 2021 októberében az ESO és az ENSZ Női Tagozata által 2020-ban aláírt egyezmény részeként az ESO csatlakozott a chilei Second Chance programhoz (Tu Oportunidad). Partnerségben az ENSZ Női Tagozatával az ESO képzést szervezett hét chilei nőnek, hogy olyan főbb csillagászati technikai képességekre tegyenek szert, mint a nagy távcsőtükrök bevonatának készítése. Ennek köszönhetően bővíthetik munkalehetőségeiket, és megszerezhetik azokat a készségeket, amelyek a kiemelkedő csillagászati obszervatóriumokban való munkához szükségesek. Emellett az ESO több chilei munkatársának részvételével létrejött a LIQCAU mentorprogram az antofagastai egyetemek ...

2022. február 10.: Február 9-én az ESO és Ausztrália módosítást írt alá stratégiai partnerségük hatókörének kiterjesztésére. A kibővített megállapodás értelmében Ausztrália csatlakozik az ESO Technológiafejlesztési Programjához, ami azt jelenti, hogy az ausztrál vállalatok és intézmények jogosultak lesznek együttműködni az ESO-val a földi távcsövek jövőbeli technológiáinak fejlesztésében. Ausztrália 2017 óta az ESO Stratégiai Partnere. A partnerség az ausztrál csillagászok és ipar számára hozzáférést biztosított az ESO legmodernebb kutatási infrastruktúrájához a La Silla és Paranal obszervatóriumokban, beleértve az olyan teleszkópokat, mint az ESO Nagyon Nagy Távcsöve vagy a 3,6 m-es teleszkóp [1]. Ezenkívül lehetőségük van együttműködni az ESO tagállamaihoz tartozó intézetekkel, hogy új műszereket fejlesszenek ki ezeknek az obszervatóriumoknak. A ma aláírt módosítás tovább erősíti ezt a partnerséget azáltal, hogy lehetővé teszi Ausztrália számára, hogy részt vegyen az ESO Technológiafejlesztési Programjában. A 2014-ben elindított program az ESO mérnökeit és az ipart hozza össze, hogy a földi csillagászat jövőbeli technológiáit fejlesszék olyan területeken, mint pl. a ...

2022. február 7.: Az ESO részvételével létrejött nemzetközi együttműködés petíciót nyújtott be az Egyesült Nemzetek Szervezetének a Világűr Békés Célú Felhasználásával foglalkozó Bizottsága (COPUOS) számára a Föld sötét és zavartalan égboltjának hatékonyabb védelméért. A beadványt ma a COPUOS Tudományos és Műszaki Albizottságának ülésén elfogadták megvitatásra, így ez az első alkalom, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete hivatalos napirendjére tűzte a sötét és zavartalan égbolt kérdését. A Chile, Spanyolország és Szlovákia által jóváhagyott dokumentum arra kéri a nemzetközi közösséget, hogy védje meg a globális csillagászati megfigyelési lehetőségeket a zavaró és káros mesterséges interferencia ellen. Az éjszakai égbolt csillagokban gazdag látványt nyújt a szerencsés szemlélődőnek, de az elmúlt néhány évtizedben a földi fényszennyezés következtében sokat romlott a minősége. Most pedig jön az újabb fenyegetés: nagyszámú műhold fog alacsony Föld körüli pályára állni. Az elkövetkező évtizedben akár 100 000 műholdat is állíthatnak ezekre a pályákra. Bár a globális kommunikációs hálózatok számára fontosak, ezek a műholdak hatalmas számuk, ...

2021. november 12.: Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) a világ egyik vezető csillagászati szervezeteként őszintén elkötelezett az éghajlatváltozás elleni küzdelem mellett. Ennek érdekében igyekszik minimalizálni a tevékenységével összefüggő környezeti hatásokat. Az ESO Igazgatósága ezért új intézkedéseket vezet be annak érdekében, hogy az elkövetkező években fokozatosan csökkentse az obszervatórium működésével összefüggő szén-dioxid-kibocsátást. A lépések összhangban állnak az ENSZ irányelveivel, és illeszkednek az ESO-nál már korábban meghozott hasonló intézkedések sorába. Az ESO élvonalbeli, kimagasló tudományos teljesítményű földi csillagászati megfigyelőeszközöket tervez, épít és működtet, a világ csillagászainak kutató- és felfedezőmunkáját a lehető legjobb műszerekkel támogatva. Ez a tevékenység jelentősen segíti az emberiség tudományos és technológiai fejlődését, és sok egyéb társadalmi hasznot is hajt. Az ESO működése ugyanakkor óhatatlanul energia- és erőforrásigényes, és környezetterheléssel is jár. Egy 2019-ben készült kimutatás szerint az ESO 2018-as karbonlábnyoma éves szinten összesen 28 ezer tonna szén-dioxid-egyenértéket tett ki (tCO2e/év) [1]. Ennek döntő többsége az energiafogyasztásból, a karbantartással ...

2021. október 29.: A chilei Paranal Obszervatóriumban húsz évvel ezelőtt ezen a napon egyesítették először az ESO VLT távcsőegyüttese két 8,2 méteres egységéből (Unit Telescope, UT) érkező fényt. Történelmi, a csillagászatban új időszak kezdetét jelző pillanat volt, amikor ezek a távcsövek először üzemeltek valódi interferométerként. Amikor 2001. október 29-én a két távcsőegység fénynyalábját egyesítették, a VLTI a sikeres indulás mellett rögtön az első tudományos eredményét is szolgáltatta: megmérte a déli égbolton megfigyelhető Achernar csillag átmérőjét, ami a Napénál közel tízszer nagyobbnak adódott. Ezt követően három éjszakán át folytatódtak a tudományos célú megfigyelések, amelyek során további tíz csillag megmérésével a VLTI bizonyította kiváló képességeit, miközben elvégezte az éta Carinae első interferometrikus észlelését is. A VLTI sikeresnek bizonyult koncepciója azonban már néhány hónappal korábban, 2001. március 17-én is jól vizsgázott. Azon az éjszakán két kisebb, kifejezetten a VLTI tesztfázisaihoz készített távcső (ún. sziderosztát) által egy másik csillagról, a fényes Siriusról gyűjtött fényt egyesítették. ...

2021. október 6.: Az ESO épülőben lévő Rendkívül Nagy Távcsövének (Extremely Large Telescope – ELT) M4 segédtükre lesz a világ legnagyobb adaptív optikai eszköze. Ennek a tükörnek a készítése ért most újabb fontos mérföldkőhöz. A közelmúltban elkészült az optikai elem mind a hat virágszirom alakú szegmense. Az M4 a távcső fényútjában található negyedik tükör. Ez nagyon gyorsan és precízen képes az alakját változtatni, így ez az ELT adaptív optikájának a kulcseleme. Az égitestekről érkező fénysugarakat kissé eltéríti a Föld légköre, amitől a távcső által alkotott kép elmosódik. Ezeket a torzulásokat az ELT kifinomult hardveres és szoftvereszközökkel fogja korrigálni, amelyek némelyikét kifejezetten ehhez a távcsőhöz fejlesztették ki. A rendszerhez nagy teljesítményű lézerek is tartoznak, amelyek mesterséges referenciacsillagokat fognak létrehozni az égbolton, ha a látómezőben nem volna megfelelően fényes valódi csillag, aminek a fényéből megállapítható a légkör torzító hatása. A rendszer része lesz továbbá több rendkívül gyors és pontos kamera is. Ezek feladata lesz a ...

2021. október 1.: Tíz évvel ezelőtt ezen a napon a csillagászok számára hivatalosan is elérhetővé vált az ESO közreműködésével létrejött és üzemeltetett ALMA (Atacama Large Millimetre/submillimetre Array). Az eseménynek az antennarendszerrel készített első, az ütköző Csápok galaxispárt ábrázoló felvétel állított emléket 2011. október 3-án, érzékeltetve az ALMA lehetőségeit, és beharangozva a csillagászat egy újabb sikeres évtizedét. Az észak-chilei Chajnantor-fennsíkon ötezer méter tengerszint feletti magasságban található rendszer 66 változtatható helyzetű antennájából a tudományos célú észlelések kezdetekor még csak harmadrészük működött. Ennek ellenére 900 távcsőidő-pályázatot nyújtottak be ALMA-észlelésekre – amelyekből közel százat válogattak ki –, ez pedig jól mutatja a tudományos közösség új észlelési infrastruktúra iránti lelkesedését. Az ALMA-t övező érdeklődés az elmúlt évtized során sem csökkent a csillagászok körében: a minden évben számos érdekes és újszerű projektet bemutató távcsőidő-pályázatokban igényelt észlelési idők messze meghaladják a rendelkezésre álló keretet. Az ALMA-antennák, amelyek párjai között a távolság akár 16 km is lehet, egyetlen nagy távcsőként működve ...

2021. szeptember 8.: Új vevőkészülékeket teszteltek, amely lehetővé teszi az ALMA számára, hogy az eddigi leghosszabb hullámhossztartományon vizsgálja a Világegyetemet. Az Atacama Large Millimetre/submillimetre Array (ALMA) új vevőkészülékeivel elvégezték az első megfigyeléseiket, a műszerek kifejlesztésében az ESO is részt vett. Az 1-es sávú vevőkészülékek a 6 és 8,5 mm közötti hullámhosszú rádióhullámokat képesek észlelni, eddig ez a leghosszabb hullámhosszak tartománya, amelyben az ALMA megfigyeléseket tud végezni. Ezáltal lehetővé válik, hogy a korai, távoli Univerzumot megfigyeljék és a bolygókeletkezést eddig sosem vizsgált módon kutassák. A Chajnantor-fennsíkon (Chile) található ALMA 66 antennája nagyon finoman hangolt vevőivel a kozmikus forrásokból származó sugárzások jelét széles hullámhossztartományokban képes befogni. Minden egyes vevőkészülék egy bizonyos sávban, vagyis az elektromágneses spektrum egy bizonyos hullámhossztartományában érzékeny. Eddig a tervezett 10 vevőből 8-at szereltek fel az antennákra, amelyek a 0,3 és 3,6 mm hullámhosszak (10-es és 3-as sávok) közötti vizsgálódást tették lehetővé. Most az 1-es sávú vevőnek köszönhetően még ennél is hosszabb ...

2021. augusztus 31.: Egy nagy teljesítményű kísérleti lézer, amely ESO-technológián alapul, az előző hónapban sikeresen átment egy fontos teszten a németországi Allgäuer VolksSternwarte Ottobeuren obszervatóriumban. Az iparral együttműködésben kifejlesztett adaptív optikás lézer több fontos jellemzőjében túltesz a meglévő rendszerekhez képest. A CaNaPy lézeres vezetőcsillagú adaptív optika (Laser Guide Star Adaptive Optics) rendszer része lesz, amelyet az Európai Űrügynökség (European Space Agency, ESA) Optikai Földi Állomására telepítenek Tenerifén, Spanyolországban, az ESO és az ESA kutatási és fejlesztési együttműködése keretében. A jelenlegi rendszereknél közel háromszor nagyobb lézerteljesítmény új utat nyit a lézeres műhold-kommunikációban és a földfelszíni távcsöves csillagászati képek élességének javításában. A csillagászati adaptív optika a földfelszíni távcsövek olyan rendszerét takarja, amely a földi légköri turbulencia keltette elmosódásokat korrigálja — ugyanez az effektus okozza a Földről nézve a csillagok „pislákolását”. Hogy eltüntessék a torzításokat, ezeknek a rendszereknek egy fényes referenciacsillagra van szükségük, ami közel látszik a megfigyelendő objektumhoz. Mivel a csillagok nem mindig megfelelően helyezkednek ...

2021. július 6.: Megérkeztek egy izgalmas új csillagászati műszer, a CONCERTO nevű spektrométer égboltról készült első felvételei. Az első tesztképek az NGC 6334 jelű Macskamancs-ködről és az M1 katalógusjelű Rák-ködről készültek. Az ESO által működtetett Atacama Pathfinder Experiment (APEX) mikrohullámú rádiótávcső új vevőegysége főképp az első csillagok kigyúlása ősi és rejtélyes kozmikus korszakának tanulmányozásában nyújt majd komoly segítséget a csillagászoknak. A CarbON CII line in post-rEionisation and ReionisaTiOn epoch (a szén CII vonala a reionizációs és poszt-reionizációs korszakban) megnevezés egyfajta rövidítéseként CONCERTO nevet elnyert műszer feladata a legelső generációs csillagok születésének a tanulmányozása lesz. Ennek érdekében az ősrobbanás utáni 600 millió és 1,2 milliárd év közötti időszakban létrejött képződményeket fogják vele megfigyelni. Ez a világegyetem kozmikus reionizációként ismert korszaka. Ezt az időszakot alig ismerjük még, holott a világegyetem további fejlődése szempontjából rendkívül fontos események játszódtak le akkoriban. Ezzel zárult le a világegyetem alig ismert, még csillagok nélküli „sötét korszaka”, és ekkor alakultak ki ...

2021. július 1.: Elérhető az ESO 2020-as éves jelentése. A kiadvány bemutatja az ESO egész évben végzett tevékenységeit. A tartalomból: · A COVID-19 járvány hatása az ESO-ra, beleértve a biztonsági intézkedéseket és a munkatársakra gyakorolt hatást; · A obszervatóriumok márciusi biztonsági üzemmódba állítása, valamint a szeptemberi újraindulás, amelynek köszönhetően a Paranal, az APEX és a La Silla obszervatóriumok újra adatokat szolgáltathatnak; · A laboratóriumokban szigorú biztonsági intézkedések mellett folytatott munka, amely döntő mértékben járul hozzá a projektekhez, valamint a tervezési, a szoftveres, az adatokkal kapcsolatos és más projektekhez; · Az ESO-nál és a Rendkívül Nagy Távcső, a Paranal Műszerezési Program és az ALMA fejlesztési projektekben elért további előrelépések; · Az ESO adatainak tudományos felhasználása továbbra is virágzott az év folyamán. A legfontosabb eredmények között szerepel az általános relativitáselmélet előrejelzéseinek megerősítése az S2 jelű csillag precessziójával a galaxisunk központjában elhelyezkedő szupernagy tömegű fekete lyuk körül. A 2020-as fizikai Nobel-díjat ennek a fekete lyuknak ...

2021. június 11.: A COVID-19 világjárvány okozta, 2020 közepétől tartó kényszerű leállást követően felkészültek az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) építési munkálatainak újraindítására a chilei Cerro Armazones csúcson. Az ELT-részegységek európai tervezési és gyártási folyamatainak előrehaladtával párhuzamosan az elmúlt években szorosan nyomon követtük a modern csillagászatot forradalmasítani hivatott összetett és ambiciózus projekt fejlődését. Jelen helyzet szerint az ESO ELT 2027 szeptemberében kezdi meg a tudományos célú észleléseket, kb. fél évvel azután, hogy a mérnöki üzemmódú „első fény” visszaverődik a főtükréről. Az elmúlt néhány hét során a kupoláért és a fő szerkezeti elemek építéséért felelős, az olasz Cimolai és Astaldi tervező- és építőcégek alkotta ACe konzorcium felkészült a munkálatok fokozatos újrakezdésére a chilei Atacama-sivatagban található ELT-helyszínen, az ország egészségügyi és munkavédelmi előírásainak maradéktalan betartása mellett. A chilei tevékenység újraindításával lehetővé vált annak felmérése is, hogy a világméretű járvány milyen hatással volt az ELT-projekt ütemezésére. Az európai munkák a 2020 eleje óta fennálló változó, de ...

2021. június 1.: A mai napon az ESO megegyezést írt alá egy nemzetközi konzorciummal a MAVIS műszer megépítésére és működtetésére. Ez az egyedülálló műszer, amit az ESO Nagyon Nagy Távcsövére (VLT) fognak majd felszerelni, háromszor élesebb képeket lesz majd képes készíteni, mint a Hubble-űrtávcső. A MAVIS által számos kutatási kérdésre kaphatunk majd választ, például arra, hogy 13 milliárd évvel ezelőtt hogyan születtek az első csillagok, vagy az időjárás hogyan változtatja meg a Naprendszer bolygóit és holdjait. „A MAVIS jelentős műszer lesz, amely számos tudományos kulcskérdés megválaszolását szolgálja majd.” – magyarázza François Rigaut, az Australian National University professszora, aki a MAVIS konzorciumot vezeti. „Ez magában foglalja mind a saját Naprenszerünk, mind más csillagok bolygóinak megfigyelését, valamint a csillagkeletkezés fizikáját a Tejútrendszertől a Világegyetemben elsőként keletkezett csillaghalmazokig.” A MAVIS, amely a Multi-conjugate-adaptive-optics-Assisted Visible Imager and Spectrograph rövidítése, a jelenleg használatban lévő űrtávcsöveknél is élesebb képeket fog alkotni azáltal, hogy a földi légköri turbulenciák ...

2021. május 20.: Az ESO obszervatóriumai 2020-ban nehéz körülmények között működtek a COVID-19 járvány miatt, amelynek során néhány hónapra korlátoznia, sőt szüneteltetnie kellett tevékenységét. Ennek ellenére 2020 igen produktív év volt az obszervatórium számára, tekintve azt a nagy számú megjelent szakcikket, amelyek az ESO távcsöveinek főként korábbi adatait dolgozták fel. Az ESO könyvtárának nemrég közzétett jelentése azt mutatja, hogy 2020 sorban a negyedik olyan év volt, amelyben több mint 1000 tudományos közlemény jelent meg az ESO adatainak felhasználásával. A szakcikkek többsége, több mint 600 az ESO zászlóshajójának, a Rendkívül Nagy Távcső (VLT) és a VLT Interferométerének (VLTI) adataiból dolgozott. A legfontosabb eredmények között szerepel az első felvétel, amelyet egy Naphoz hasonló csillag bolygóiról készítettek, valamint egy szupernagy tömegű fekete lyuk körül táncoló csillag megfigyelése. Abból a 608 tanulmányból, amelyben a VLT és a VLTI megfigyeléseit használták fel, 336 szakcikk (az 55%-uk) a MUSE (Multi Unit Spectroscopic Explorer), a UVES (Ultraviolet-Visual Echelle Spectrograph) vagy ...

2021. március 31.: Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csatlakozott egy múlt héten indított új projekthez, amely Európa legnagyobb földfelszíni csillagászati hálózatát teremtette meg Opticon-RadioNet Pilot (ORP) néven. A hálózat 37 európai, ausztráliai és dél-afrikai intézmény, köztük az ESO együttműködését segíti elő. Az ORP-n belül az ESO azáltal ösztönzi majd az ismeretek megosztását, hogy olyan széleskörű képzési programokat szervez az európai csillagász közösség számára, amelyek magukban foglalják majd az európai obszervatóriumokban zajló észlelőképzéseket, valamint archiválási, műszeres és pályázatíró képzéseket is. Hosszú távon az ESO segíti az ORP-t a csillagász közösséget érintő esélyegyenlőségi politikai döntések és fellépések előmozdításával kapcsolatos stratégiák kidolgozásában. Az Európai Unió Horizont 2020 kutatási és innovációs programjának 15 millió eurós támogatásának köszönhetően az ORP két meglévő csillagászati hálózatot (az Opticont és a RadioNetet) egyesít, egy fedél alá hozva a világ több teleszkópját és távcső-hálózatát, így hozzáférést biztosít az európai csillagászok számára a műszerek széles skálájához, valamint a pályakezdőknek szervezett képzésekhez ...