Felhőkörben az Antu

Nevével ellentétben az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large Telescope, VLT) nem egyetlen teleszkóp! Valójában a VLT négy, egyenként 8,2 méter átmérőjű távcsőegység (Unit Telescope, UT, egyiket láthatjuk a képen) együttese, amelyet négy további, 1,8 méter átmérőjű, változtatható helyzetű segédteleszkóp (Auxiliary Telescope, AT) egészít ki (közülük három a kép jobb oldalán látható).

Mindegyik UT saját nevet kapott a terület őslakói, a mapucse indiánok nyelvén (mapudungun). A kép főszereplője az Antu távcsőegység (UT1, azaz az első UT) a chilei Cerro Paranal csúcsán. A pazar színekben pompázó éjszakai égbolt egy részét elfedő, az Antut körberajzoló felhőzetet is megörökítő felvételt az ESO fotónagykövete, Petr Horálek készítette.

A képen az éjszakai égbolt számos objektuma azonosítható. Bal oldalról kezdve először a Kalifornia-köd rózsaszínje tűnik fel, majd a Plejádok csillaghalmaz következik, aztán a Tejút tüzes sávja, amelyet az Orion csillagkép és annak híres öve, illetve a Gum-köd íve, a Carina-köd és a Dél Keresztje követ. A legfurcsább képződmények az Antu kupolájától jobbra látható zöld sávok vagy csíkok. Ezek ún. atmoszferikus belső hullámok, a felsőlégkör viharai által keltett fodrozódások a földi légkörfény zöldes rétegeiben. A kép szerepelt az ESOcast vörös lidérceknek szentelt részében is, amelyek hasonló feltételek esetén jelenhetnek meg, mint a belső hullámok.