Éji páros a pára fölött

Bár a Chajnantor-fennsík téli éjszakái hihetetlenül elszigeteltnek tűnhetnek – a Föld egyik legszárazabb, legsötétebb égboltjának csodája ugyanakkor minden bizonnyal olyan látvány, amelyet érdemes megosztani.

Ezen a képen az ESO partnerségével üzemeltetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) távcsőrendszert alkotó 66 antennából láthatunk kettőt, amint együttes erővel azon dolgoznak, hogy az égboltot a milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszakon figyeljék. Ezeken a hullámhosszakon hírhedten nehéz megfigyelést végezni, mivel a légkörben található vízgőz elnyeli az ilyen hullámhosszú sugárzást, megakadályozva, hogy az elérje a felszínt. Ahhoz, hogy megpillanthassuk, a távcsöveket nagy magasságba kell elhelyezni, ahol a levegő szárazabb és az elnyelés kisebb mértékű. Az ALMA esetében ez 5000 méteres magasságot jelent.

A távcsövek felett az Orion (a Vadász) csillagképe jelenik meg, amely könnyen felismerhető jellegzetes, csillagokkal kirakott övéről. Vállát a Betelgeuze nevű vörös szuperóriás jelöli a kép jobb oldalán. A csillag tőlünk kevesebb mint 650 fényévre található. A Betelgeuze, valamint a mellette látszó Orion-köd a milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszakon történő megfigyelések fő célpontjai közé tartoznak.