Osztott ég

A középen látható fénylő égitest a Hold. Tőle nem messze balra felfelé a Szaturnusz óriásbolygó látható, míg a belső Merkúr bolygó a Holdtól balra lefelé foglal helyet. A Szaturnusz és Merkúr együttállása bizonyos földrajzi szélességekről csak nehezen pillantható meg szabad szemmel, ám Petr Horálek lélegzetelállító felvétele még a fénylő Hold közelsége ellenére is gyönyörűen ragadja meg a látványt. A Tejút poros sávja vízszintesen futva szinte kettéosztja az égboltot. E választóvonal fölött már a csillagos éjszakai égboltban gyönyörködhetünk, míg alatta dereng még a lenyugvó Nap utolsó sugarai által bevilágított alkonyati horizont. A kozmikus csipkefüggöny mentén számos híres ködöt találhatunk, köztük a Lagúna-ködöt, a Macskatappancs-ködöt és a Trifid-ködöt.

A felvételen látható különböző teleszkópok együttesen alkotják az ESO Nagyon Nagy Távcsövét (Very Large Telescope – VLT), a világ legmodernebb optikai és infravörös obszervatóriumát. A VLT négy nagy távcsőegységből áll, ezek mindegyikében 8,2 m átmérőjű a főtükör. A rendszer részét képezi továbbá négy kisebb, 1,8 m főtükörátmérőjű segédtávcső is.