Csillagrózsa övezi a távoli szupernagy tömegű fekete lyukat

Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (VLT) működő MUSE műszerrel rögzített kép az NGC 1097 katalógusjelű távoli spirálgalaxist mutatja, tankönyvi mintapéldáját azon galaxisoknak, amelyekben a magot csillagontó gyűrű övezi. A Kemence (Fornax) csillagkép irányában megfigyelhető, 45 millió fényévre lévő galaxisban a gyűrű a centrum közvetlen környezetét fogja körbe. Átmérője mindössze ötezer fényév, így eltörpül a magtól mérve több tízezer fényév távolságig terjedő gazdagalaxis teljes mérete mellett.

A MUSE felvételén a sötétebb vonalak a galaxistól (vagy valószínűleg inkább egy kísérőgalaxistól) származó, a centrumban helyet foglaló szupernagy tömegű fekete lyukba tölcsérszerűen beáramló por, gáz és törmelék nyomai. A folyamat során a fekete lyuk körül akkréciós korongot kialakító anyag felmelegszik, ezért óriási mennyiségű energiát pumpál a környező régiókba. A felhevülő por felgyorsítja a csillagkeletkezést a szupernagy tömegű fekete lyuk környezetében, így jön létre a magot övező, a képen rózsa- és bíborszínű tónusokban pompázó csillagontó gyűrű.

A MUSE (a mozaikszó feloldása: Multi Unit Spectroscopic Explorer) az ESO Paranal Obszervatóriumában működő VLT távcsőegyüttes négy, egyenként 8,2 méter átmérőjű egységének egyikén, a Yepun teleszkópon üzemel. Egyedi kialakítása lehetővé teszi, hogy a kutatók feltérképezzék a galaxisokban zajló összetett folyamatokat, vizsgálják a csillagok és csillaghalmazok keletkezését.