eso1821hu — Tudományos közlemények

Az ESO VLT első megerősített felvétele egy újszülött bolygóról

A színképek szerint a bolygó légkörében felhők úsznak

2018. július 2.

Az ESO VLT bolygóvadász műszere, a SPHERE elsőként készített egyértelmű képfelvételt egy fiatal csillag körüli porkorongban éppen születőben lévő bolygóról. A születőben lévő bolygó rést nyitott a nagyon fiatal PDS 70 jelű csillag körüli, a kísérő keletkezéséhez is anyagot szolgáltató gáz- és porkorongban. Az adatok szerint a bolygó légkörében felhők is úsznak.

A németországi, heidelbergi Max-Planck-Institut für Astronomie kutatóintézet csillagászainak vezetésével látványos felvétel készült egy, a PDS 70 katalógusjelű fiatal törpecsillag mellett éppen születőben lévő bolygóról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén (Very Large Telescope – VLT) működő, napjaink egyik legnagyobb teljesítményű bolygóvadász műszere, a SPHERE segítségével a nemzetközi kutatócsoport most elsőként észlelt egyértelműen egy fiatal bolygót, a PDS 70b-t. A megszülető kísérő rést nyitott a központi csillag körüli, a keletkezéséhez is anyagot szolgáltató gáz- és poranyagban [1].

A SPHERE műszerrel a csillagászok a bolygó fényességét különböző hullámhossz-tartományokban is megmérték, amiből következtetni tudtak a légköri viszonyokra is.

Az új felvételeken tisztán látható a bolygó fényes pontja a felvétel elsötétített középpontjától jobbra. A bolygó durván hárommilliárd kilométerre kering a csillagtól, ami nagyjából a Nap–Uránusz távolságnak felel meg. Az adatok elemzéséből kiderül, hogy a PDS 70b egy, a Jupiter tömegének többszörösét kitevő óriásbolygó. Az égitest felszíne mintegy 1000 °C hőmérsékletű, sokkal forróbb tehát, mint a Naprendszer bármelyik bolygója.

A felvétel közepén kirajzolódó sötét folt a koronográf maszkja, amely kitakarja a központi csillag vakító fényét. Ez tette lehetővé a csillagászok számára, hogy megpillantsák a sokkal halványabb korongot és a kísérőbolygót. Enélkül a PDS 70 erős ragyogása teljesen elnyomná a bolygó fényét.

A bolygók ilyen fiatal csillagok körüli korongokban születnek, ám eddig csak néhány, a bolygók jelenlétére közvetve utaló megfigyelés született csak róluk.” – magyarázza a még kialakulóban lévő PDS 70b-t felfedező kutatócsoportot vezető Miriam Keppler. – „A korábbi hasonló bolygójelöltek lehetnek egyéb képződmények is a korongban.

A PDS 70 fiatal kísérőjének felfedezése izgalmas tudományos eredmény, ami máris további vizsgálatokat ösztönzött. Egy másik csillagászcsoport – amelynek tagjai között a felfedezőcsoportból is sokakat megtalálunk, köztük Kepplert is – további részleteket feltáró kiegészítő méréseket végeztek a bolygóról. Az itt bemutatott tiszta és látványos felvételen túl színképet is rögzítettek az égitestről. Ezeket az adatokat kiértékelve a csillagászok megállapították, hogy a bolygó légkörében felhők is lebeghetnek.

A PDS 70 bolygója átmeneti korongot hozott létre a csillag körül. Ez egy olyan protoplanetáris korong, amelyben tágas rés tátong. Ilyen résekkel szabdalt korongokat már évtizedek óta ismernek a csillagászok. Eddig csak gyanították, hogy ezek a bolygó-korong kölcsönhatás eredményeként jönnek létre. Most először láthatjuk is a korábban csak gyanított bolygót.

Kepplerék eredményei új utat nyitnak a bolygófejlődés bonyolult és kevéssé értett korai szakaszának jobb megismeréséhez.” – teszi hozzá André Müller, a fiatal bolygót vizsgáló második kutatócsoport vezetője. – „A bolygókeletkezés jobb megértéséhez szükséges a fiatal csillagok korongjába még beágyazott bolygók megfigyelése.” A bolygó fizikai és légköri tulajdonságainak meghatározása révén a csillagászok ellenőrizni tudják a bolygókeletkezési elméleteket.

A porba burkolózó bolygókeletkezési folyamatba történő bepillantást az ESO SPHERE műszer lenyűgöző képességei tették lehetővé. A műszerrel közeli csillagok körüli exobolygók és anyagkorongok tanulmányozhatóak a nagy kontrasztú leképezés komoly kihívásokat támasztó technikájának segítségével. A SPHERE műszerrel dolgozó csillagászoknak még a központi csillag fényének koronográffal való kitakarását követően is körmönfont észlelési és adatfeldolgozási technikákat kell alkalmazniuk annak érdekében, hogy a halovány kísérőbolygó fénye kiemelkedjen a fényes központi csillag hátteréből [2]. Mindezt a műszer különböző hullámhosszakon és több időpontban is megteszi.

Thomas Henning, a Max-Planck-Institut für Astronomie igazgatója, aki mindkét kutatócsoportban vezető szerepet játszott, így foglalja össze ezt a tudományos kalandot: „Több mint egy évtizednyi megfeszített munkát követően készült el a csúcstechnológiájú SPHERE műszer, és most, az újszülött bolygók felfedezése révén végre learathatjuk munkánk gyümölcseit!

Megjegyzés

[1] A korongot és a bolygót kimutató felvételek, valamint a bolygó színképfelvétele két felmérési program, a SHINE (SpHere INfrared survey for Exoplanets) és a DISK (sphere survey for circumstellar DISK) keretében készültek. A SHINE célja 600 közeli fiatal csillag környezetének lefényképezése a közeli infravörös tartományban új exobolygók és korongok felfedezése és jellemzése reményében, a SPHERE által nyújtott nagy kontrasztra és nagy szögfelbontásra támaszkodva. A DISK program pedig már ismert fiatal bolygórendszereket és azok csillag körüli korongjait vizsgálja a bolygók és bolygórendszerek keletkezési feltételeinek és fejlődésének jobb megértése céljából.

[2] Annak érdekében, hogy elkülönítsék a bolygó halvány fényét a közeli fényes csillagtól, a csillagászok kifinomult módszere még a Föld forgását is kihasználja. Ilyenkor a SPHERE néhány órán keresztül folyamatosan készít felvételeket a csillag környezetéről, miközben a műszert annyira mozdulatlanul tartják, amennyire csak lehet. Ennek következtében a bolygó lassan elfordulni látszik a csillag körül annak fényudvarában. Ezután gondosan megtervezett algoritmusokkal az egyedi felvételek kombinálhatóak. Ennek keretében kiszűrik az észlelés alatt mozdulatlan struktúrákat, mint a csillag fényudvarát. Ami a szűrés után marad, az pedig az égbolttal együtt látszólag elforduló szerkezet – a bolygó és a korong fénye.

További információ

Az itt ismertetett kutatási eredményeket két szakcikk közli, melyek címe „Discovery of a planetary-mass companion within the gap of the transition disk around PDS 70” és „Orbital and atmospheric characterization of the planet within the gap of the PDS 70 transition disk”. Mindkét közlemény az Astronomy & Astrophysics folyóiratban fog megjelenni.

A felfedezést ismertető cikk munkatársai: M. Keppler (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), M. Benisty (Univ. Grenoble, Franciaország és Unidad Mixta Internacional Franco-Chilena de Astronomía, Chile),  A. Müller (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), Th. Henning (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), R. van Boekel (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), F. Cantalloube (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), C. Ginski (Sterrenwacht Leiden, Hollandia), R.G. van Holstein (Sterrenwacht Leiden, Hollandia), A.-L. Maire (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország),  A. Pohl (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), M. Samland (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), H. Avenhaus (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), J.-L. Baudino (Department of Physics, University of Oxford, Oxford, UK), A. Boccaletti (LESIA, Observatoire de Paris, Franciaország), J. de Boer (Sterrenwacht Leiden, Hollandia), M. Bonnefoy (Univ. Grenoble, Franciaország), S. Desidera (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország),  M. Langlois (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Marseille, Franciaország és CRAL, UMR 5574, CNRS, Université de Lyon, Ecole Normale Supérieure de Lyon, Franciaország), C. Lazzoni (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), N. Pawellek (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), T. Stolker (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), A. Vigan (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Marseille, Franciaország), T. Birnstiel (University Observatory, Faculty of Physics, Ludwig-Maximilians-Universität München, Németország), W. Brandner (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), G. Chauvin (Univ. Grenoble, Franciaország és Unidad Mixta Internacional Franco-Chilena de Astronomía, Chile), M. Feldt (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), M. Flock (Jet Propulsion Laboratory, California Institute of Technology, USA és Kavli Institute For Theoretical Physics, University of California, USA), J. Girard (Univ. Grenoble, Franciaország and ESO, Chile), R. Gratton (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), J. Hagelberg (Univ. Grenoble, Franciaország), A. Isella (Rice University, Department of Physics and Astronomy, USA), M. Janson (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország és Department of Astronomy, Stockholm University, Svédország), A. Juhasz (Institute of Astronomy, Cambridge, UK), J. Kemmer (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), Q. Kral (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Sorbonne Paris Cité, Franciaország és Institute of Astronomy, Cambridge, UK), A.-M. Lagrange (Univ. Grenoble, Franciaország), R. Launhardt (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), G. Marleau (Institut für Astronomie und Astrophysik, Eberhard Karls Universität Tübingen, Németország és Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország) A. Matter (Université Côte d’Azur, OCA, CNRS, Franciaország), F. Ménard (Univ. Grenoble, Franciaország), J. Milli (ESO, Chile), P. Mollière (Sterrenwacht Leiden, Hollandia), C. Mordasini (Physikalisches Institut, Universität Bern, Svájc), J. Olofsson (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország, Instituto de Física y Astronomía, Facultad de Ciencias, Universidad de Valparaíso, Chile, and Núcleo Milenio Formación Planetaria - NPF, Universidad de Valparaíso, Chile), L. Pérez (Max-Planck-Institute for Astronomy, Bonn, Németország and Universidad de Chile, Departamento de Astronomia, Chile), P. Pinilla (Department of Astronomy/Steward Observatory, University of Arizona, USA), C. Pinte (Univ. Grenoble, Franciaország, UMI-FCA, CNRS/INSU, Franciaország (UMI 3386), and Dept. de Astronomía, Universidad de Chile, Chile, and  Monash Centre for Astrophysics (MoCA) and School of Physics and Astronomy, Monash University, Australia), S. Quanz (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), T. Schmidt (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), S. Udry (Geneva Observatory, University of Geneva, Svájc), Z. Wahhaj (ESO, Chile), J. Williams (Institute for Astronomy, University of Hawaii at Manoa, Honolulu, USA), A. Zurlo (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország, Núcleo de Astronomía, Facultad de Ingeniería y Ciencias, Universidad Diego Portales, Chile, Escuela de Ingeniería Industrial, Facultad de Ingeniería y Ciencias, Universidad Diego Portales, Chile), E. Buenzli (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), M. Cudel (Univ. Grenoble, Franciaország), R. Galicher (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), M. Kasper (ESO, Németország), J. Lannier (Univ. Grenoble, Franciaország), D. Mesa (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország and INCT, Universidad De Atacama, Copiapó, Chile), D. Mouillet (Univ. Grenoble, Franciaország), S. Peretti (Geneva Observatory, University of Geneva, Svájc), C. Perrot (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Sorbonne Paris Cité, Franciaország), G. Salter (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), E. Sissa (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), F. Wildi (Geneva Observatory, University of Geneva, Svájc), L. Abe (Université Côte d’Azur, OCA, CNRS, Lagrange, Franciaország), J. Antichi (INAF - Osservatorio Astrofisico di Arcetri, Olaszország), J.-C. Augereau (Univ. Grenoble, Franciaország), P. Baudoz (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Sorbonne Paris Cité, Franciaország), J.-L. Beuzit (Univ. Grenoble, Franciaország), P. Blanchard (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), S. S. Brems (Landessternwarte Königstuhl, Zentrum für Astronomie der Universität Heidelberg, Németország),  M. Carle (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), A. Cheetham (Geneva Observatory, University of Geneva, Svájc), A. Costille (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), A. Delboulbé (Univ. Grenoble, Franciaország), C. Dominik (Anton Pannekoek Institute for Astronomy, Hollandia), P. Feautrier (Univ. Grenoble, Franciaország), L. Gluck (Univ. Grenoble, Franciaország), D. Gisler (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), Y. Magnard (Univ. Grenoble, Franciaország), D. Maurel (Univ. Grenoble, Franciaország), M. Meyer (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), T. Moulin (Univ. Grenoble, Franciaország), T. Buey (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), A. Baruffolo (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), A. Bazzon (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), V. De Caprio (INAF - Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Olaszország), M. Carbillet (Université Côte d’Azur, OCA, CNRS, Lagrange, Franciaország), E. Cascone (INAF - Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Olaszország), R. Claudi (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), K. Dohlen (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), D. Fantinel (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), T. Fusco (ONERA (Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales), Franciaország), E. Giro (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), C. Gry (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), N. Hubin (ESO, Németország), E. Hugot (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), M. Jaquet (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), D. Le Mignant (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), M. Llored (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), O. Möller-Nilsson (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), F. Madec (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), P. Martinez (Université Côte d’Azur, OCA, CNRS, Lagrange, Franciaország), L. Mugnier (ONERA (Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales), Franciaország), A. Origné (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), P. Puget (Univ. Grenoble, Franciaország), D. Perret (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), J. Pragt (NOVA Optical Infrared Instrumentation Group, Dwingeloo, Hollandia), F. Rigal (Anton Pannekoek Institute for Astronomy, Hollandia), R. Roelfsema (NOVA Optical Infrared Instrumentation Group, Dwingeloo, Hollandia), A. Pavlov (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), C. Petit (ONERA (Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales), Franciaország), G. Rousset (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), J. Ramos (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), P. Rabou (Univ. Grenoble, Franciaország), S. Rochat (Univ. Grenoble, Franciaország), A. Roux (Univ. Grenoble, Franciaország), B. Salasnich (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország),C. Soenke (ESO, Németország), E. Stadler (Univ. Grenoble, Franciaország), J.-F. Sauvage (ONERA (Office National d’Etudes et de Recherches Aérospatiales), Franciaország), M. Suarez ( INAF - Osservatorio Astrofisico di Arcetri, Olaszország), A. Sevin (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), M. Turatto (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), L. Weber (Geneva Observatory, University of Geneva, Svájc).

A bolygó tulajdonságait leíró cikk szerzői: A. Müller (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), M. Keppler (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), Th. Henning (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), M. Samland (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), G. Chauvin (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország és Unidad Mixta Internacional Franco-Chilena de Astronomía, CNRS/INSU Universidad de Chile, Chile), H. Beust (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország), A.-L. Maire (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), K. Molaverdikhani (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), R. van Boekel (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország),  M. Benisty (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország és Unidad Mixta Internacional Franco-Chilena de Astronomía, CNRS/INSU Universidad de Chile, Chile), A. Boccaletti (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), M. Bonnefoy (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország), F. Cantalloube (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), B. Charnay (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), J.-L. Baudino (Department of Physics, University of Oxford, UK), M. Gennaro (Space Telescope Science Institute, USA), Z. C. Long (Space Telescope Science Institute, USA), A. Cheetham (Geneva Observatory, University of Geneva, Svájc), S. Desidera (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), M. Feldt (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), T. Fusco (DOTA, ONERA, Université Paris Saclay, and Aix Marseille Université, CNRS, LAM Marseille, Franciaország), J. Girard (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország and Space Telescope Science Institute, USA), R. Gratton (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), J. Hagelberg (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), M. Janson (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország and Department of Astronomy, Stockholm University, Sweden),  A.-M. Lagrange (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország), M. Langlois (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Marseille, Franciaország és CRAL, UMR 5574, CNRS, Université de Lyon, Ecole Normale Supérieure de Lyon, Franciaország), C. Lazzoni (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), R. Ligi (INAF-Osservatorio Astronomico di Brera, Olaszország), F. Ménard (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország), D. Mesa (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország és INCT, Universidad De Atacama, Copiapó, Atacama, Chile), M. Meyer (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc és Department of Astronomy, University of Michigan, USA), P. Mollière (Leiden Observatory, Leiden University, Hollandia), C. Mordasini (Physikalisches Institut, Universität Bern, Svájc), T. Moulin (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország), A. Pavlov (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), N. Pawellek (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország és MTA CSFK CSI, Magyarország), S. Quanz (Institute for Particle Physics and Astrophysics, ETH Zurich, Svájc), J. Ramos (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), D. Rouan (LESIA, Observatoire de Paris, PSL Research University, CNRS, Sorbonne Universités, UPMC, Univ. Paris 06, Univ. Paris Diderot, Franciaország), E. Sissa (INAF - Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország),  E. Stadler (Univ. Grenoble Alpes, Franciaország), A. Vigan (Aix Marseille Univ, CNRS, LAM, Laboratoire d’Astrophysique de Marseille, Franciaország), Z. Wahhaj (ESO, Chile), L. Weber (Geneva Observatory, University of Geneva, Svájc), A. Zurlo (Núcleo de Astronomía, Facultad de Ingeniería y Ciencias, Universidad Diego Portales, Chile, Escuela de Ingeniería Industrial, Facultad de Ingeniería y Ciencias, Universidad Diego Portales, Chile).

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort  egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése fókuszál annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb látható hullámhosszakon üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

Kapcsolat

Miriam Keppler
Max Planck Institute for Astronomy
Heidelberg, Germany
Telefon: +49 6221 528 203
E-mail: keppler@mpia.de

André Müller
Max Planck Institute for Astronomy
Heidelberg, Germany
Telefon: +49 6221 528 227
E-mail: amueller@mpia.de

Thomas Henning
Max Planck Institute for Astronomy
Heidelberg, Germany
Telefon: +49 6221 528 200
E-mail: henning@mpia.de

Mariya Lyubenova
ESO Outreach Astronomer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6188
E-mail: mlyubeno@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso1821 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso1821hu
Név:PDS 70
Típus:Milky Way : Star : Circumstellar Material : Disk : Protoplanetary
Facility:Very Large Telescope
Instruments:SPHERE

Képek

SPHERE felvétel a PDS 70b újszülött bolygóról
SPHERE felvétel a PDS 70b újszülött bolygóról
Nagylátószögű égboltfelvétel a PDS 70 környezetéről
Nagylátószögű égboltfelvétel a PDS 70 környezetéről
A PDS 70 törpecsillag a Kentaur csillagképben
A PDS 70 törpecsillag a Kentaur csillagképben

Videók

ESOcast 169 Light: Az első egyértelmű felvétel egy születőben lévő bolygóról
ESOcast 169 Light: Az első egyértelmű felvétel egy születőben lévő bolygóról
Ráközelítés a PDS 70 narancssárga törpecsillagra és annak frissen felfedezett kísérőbolygójára
Ráközelítés a PDS 70 narancssárga törpecsillagra és annak frissen felfedezett kísérőbolygójára

Tekintse meg