eso1827hu — Képrovat
Elegáns elliptikus
2018. augusztus 8.
Seregnyi ragyogó galaxis népesíti be az ESO 2,6 méteres, az égboltot a látható fény tartományában feltérképező csúcstechnológiájú VLT Égboltfelmérő Távcsövével készített felvételt. A felvételen mindenfelé elszórva látható galaxisok tanulmányozásával a csillagászok rengeteg finom részletet tudhatnak meg a galaxisok szerkezetéről.
Bár az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large Telescope – VLT) rendkívül apró részleteket képes megmutatni még a nagyon halvány égitestekről is, ám amikor a csillagászok arra keresik a választ, hogy minek köszönhető a galaxisok rendkívüli változatossága, egy másfajta műszerre van szükségük; olyanra, ami az égboltnak sokkal nagyobb darabját látja egyszerre. A VLT Égboltfelmérő Távcső (VLT Survey Telescope – VST) éppen erre való. Tervezésekor fontos szempont volt, hogy a ragyogó chilei égboltnak minél nagyobb darabját lássa egyszerre, és így a csillagászok részletes égboltfelmérő programokat végezhessenek vele a déli égbolton.
A VST rendkívül nagy látómezejét kihasználva egy nemzetközi csillagászcsoport belefogott a VST Early-type GAlaxy Survey (VEGAS) [1] elnevezésű programba, amely során a déli égbolt elliptikus galaxisait vizsgálják meg igen részletesen [2]. A VST lelkét jelentő, nagyon érzékeny OmegaCAM kamera segítségével [3], a Marilena Spavone (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország) által vezetett csoport rendkívül sokféle, különböző környezetben elhelyezkedő ilyen égitestről készített felvételeket.
A megörökített csillagvárosok egyike az NGC 5018, a tejfehér galaxis közel a kép közepéhez. Az NGC 5018 a Szűz csillagképben található, és elsőre nem tűnik többnek egy fehér pacánál. Ám közelebbről szemlélve finom csillag- és gázsávot – egy árapálynyúlványt — láthatunk messze kinyúlni ebből a galaxisból. Az árapálynyúlványok és csillagáramok a galaxisok közötti kölcsönhatásoknak a biztos jelei. Ezek a struktúrák rengeteg értékes információt hordoznak a galaxisok szerkezetéről és dinamikájáról.
A számos elliptikus és jónéhány spirális galaxis mellett ezen a rendkívüli 400 megapixeles felvételen a Tejútrendszer számtalan előtércsillagát is láthatjuk változatos színekben ragyogni. Ezek a kozmikus betolakodók, mint például a kép közepén fénylő kék HD 114746 jelű csillag nem a felvétel célzott szereplői, csak éppen a tanulmányozni kívánt galaxisok irányában látszanak a Földről. Kevésbé látványosak, de nem kevésbé érdekesek a saját naprendszerünkben keringő kisbolygók nyomai. Éppen az NGC 5018 alatt húzódik a 2001 TJ21 (110423) jelű kisbolygó nyoma, amelyet több expozíció is megörökített. Távolabb jobbra pedig egy másik ilyen égitest, a 2000 WU69 (98603) jelű aszteroida hagyott elmozdulása révén halovány nyomot.
Míg a csillagászok a milliónyi fényévre lévő távoli galaxisok finom szerkezetét tanulmányozták, közben a néhány száz fényévre lévő csillagokat és a tőlünk csupán fénypercekre mozgó kisbolygókat is megörökítették. Az ESO érzékeny műszerei a sötét chilei égen még a legtávolabbi égitesteket vizsgálva sem hagyják, hogy megfeledkezzünk közvetlen kozmikus környezetünkről.
Megjegyzés
[1] A VEGAS egy több hullámhossztartomáyban zajló mélyfelmérés, amely során a VLT Survey Telescope (VST) segítségével vizsgál korai típusú galaxisokat egy csillagászcsoport Enrichetta Iodice (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország) vezetésével.
[2] Az elliptikus galaxisokat korai típusú galaxisoknak is nevezik, ám ez valójában nem függ össze a korukkal. Korábban azonban úgy képzelték, hogy az elliptikus galaxisok később a jobban ismert spirális galaxisokká fejlődnek. Mára azonban ezt az elképzelést már megcáfolták a csillagászok. A korai típusú galaxisok jellegtelen, elliptikus formájúak, és általában hiányzik belőlük a csillagközi gáz, ami miatt aktív csillagkeletkezés sem zajlik bennük. A galaxisok lenyűgöző sokféleségében először Edwin Hubble igyekezett osztályozási módszerével rendszert találni.
[3] Az OmegaCAM egy rendkívül fényérzékeny kamera, ami 32 különálló CCD panelből áll, és egyszerre 256 millió képpontot képes rögzíteni. Ez 16-szor több, mint az ESA/NASA Hubble-űrtávcsövén működő Advanced Camera for Surveys (ACS) képpontjainak a száma. Az OmegaCAM fejlesztésében és megépítésében az ESO jelentős hozzájárulása mellett holland, német és olasz intézetek vettek részt.
További információ
Az itt bemutatott tudományos eredményeket a szerzők az Astrophysical Journal folyóiratban hamarosan megjelenő „VEGAS: A VST Early-type GAlaxy Survey. III. Mapping the galaxy structure, interactions and intragroup light in the NGC 5018 group” című cikkükben ismertetik.
A kutatócsoport tagjai: Marilena Spavone (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország), Enrichetta Iodice (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország), Massimo Capaccioli (Nápolyi egyetem, Nápoly, Olaszország), Daniela Bettoni (INAF-Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), Roberto Rampazzo (INAF-Osservatorio Astronomico di Padova, Olaszország), Noah Brosch (The Wise Observatory and School of Physics and Astronomy Tel Aviv University, Izrael), Michele Cantiello (INAF-Osservatorio Astronomico di Teramo, Olaszország), Nicola R. Napolitano (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország), Luca Limatola (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország), Aniello Grado (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország), Pietro Schipani (INAF-Osservatorio Astronomico di Capodimonte, Nápoly, Olaszország).
Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenöt tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése fókuszál annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb látható hullámhosszakon üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.
Linkek
Kapcsolat
Marilena Spavone
INAF – Osservatorio Astronomico di Capodimonte
Napoli, Italy
Telefon: +39 081 5575602
E-mail: marilena.spavone@oacn.inaf.it
Mariya Lyubenova
ESO Outreach Astronomer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6188
E-mail: mlyubeno@eso.org
Calum Turner
ESO Public Information Officer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
E-mail: pio@eso.org
A sajtóközleményről
| Közlemény száma: | eso1827hu |
| Név: | NGC 5018 |
| Típus: | Early Universe : Galaxy : Type : Elliptical |
| Facility: | VLT Survey Telescope |
| Instruments: | OmegaCAM |
| Science data: | 2018ApJ...864..149S |
Képek
Digitalizált égboltfelmérési felvétel a Szűz csillagképben elhelyezkedő NGC 5018 galaxis környezetéről
