eso2002hu — Tudományos közlemények

Csillagcsata végkimenetele az ALMA felvételén

2020. február 5.

A csillagászok az ESO partnerségével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózattal különleges, két csillag ütközetéből származó gázfelhőt figyeltek meg. A két égitest egyike olyan óriásira fúvódott, hogy elnyelte a társát. Az pedig pályáján befelé spirálozva lehámozta az óriás külső rétegeit.

A csillagok az emberekhez hasonlóan változnak életük során, és végül meg is halnak. A Nap és a hozzá hasonló csillagok fejlődésük során, mikor magjukban kimerül a hidrogén, eljutnak egy olyan életszakaszba, amikor hatalmas és fényes vörös óriássá fúvódnak. A haldokló Nap végül elveszíti a külső rétegeit, és csak egy forró, sűrű csillagmaradvány, egy fehér törpe marad majd a helyén.
 
A HD 101584 jelű csillagrendszer különleges a tekintetben, hogy ez a 'haláltusa' idő előtt rendkívüli véget ért, amikor a vörös óriás magába olvasztotta a közeli, kis tömegű kísérőjét” – fog mondandójába Hans Olofsson, a svédországi Chalmers Műszaki Egyetem kutatója, a különleges csillagrendszerről szóló, Astronomy & Astrophysics folyóiratban megjelent tanulmány vezető szerzője.
 
Az ALMA és az ESO által működtetett Atacama Pathfinder EXperiment (APEX) műszerek friss észleléseinek köszönhetően Olofsson és kutatócsoportja már azt is tudja, hogy a HD 101584 kettőscsillag-rendszerben egy afféle csillagcsata zajlott le a közelmúltban. Amint a domináns csillag vörös óriássá fúvódott, mérete elég naggyá vált ahhoz, hogy magába olvassza kisebb tömegű kísérőjét. A kísérő emiatt befelé kezdett spirálozni az óriás magja irányába, ám nem ütközött vele össze. Ehelyett egy olyan kitörést indított el az óriásban, ami látványosan szétszórta annak külső rétegeit a világűrben, magja pedig szabaddá vált.
 
A csillagászok megállapították, hogy a HD 101584 gázfelhőjének összetett szerkezetét a kisebb csillag befelé spirálozása, valamint a folyamatban létrejött gázsugarak hozták létre. A vesztett csatát hirdető gázhéjakat még meg is tépázták ezek a nyalábok, miközben gázgyűrűket alakítottak ki, valamint létrehozták a ködben megfigyelhető fényes kék és vörös árnyalatú gázcsomókat is.
 
A csillagok közötti konfliktus pozitív hozadéka viszont, hogy az esemény bepillantást enged a csillagászok számára a Naphoz hasonló csillagok fejlődésének végső szakaszába. „Tudjuk, hogy milyen folyamatok zajlanak a Naphoz hasonló csillagok halála során, ám azt még nem tudjuk, hogy mitől, és pontosan hogyan történik mindez. A HD 101584 azért igazán érdekes, mert fontos támpontokkal szolgál ennek a rejtvénynek a megfejtéséhez, ugyanis éppen egy rövid átmeneti állapotban van két, már jobban ismert fejlődési szakasz között. A HD 101584 környezetének részletes feltérképezése által kapcsolatot teremthetünk a valaha volt vörös óriás és a hamarosan létre jövö csillagmaradvány között” – magyarázza Sofia Ramstedt, a tanulmány társszerzője, a svédországi Uppsalai Egyetem kutatója.
 
Elizabeth Humphreys, az ESO chilei kutatója, szintén a kutatócsoport tagja, kiemelte, hogy az ország Atacama-régiójában működő ALMA és APEX műszerek kulcsfontosságúnak bizonyultak a gázfelhő fizikájának és kémiájának működés közbeni tanulmányozásában. „A HD 101584 környezetét feltáró látványos felvétel nem születhetett volna meg az ALMA rendkívüli érzékenysége és szögfelbontása nélkül” – teszi még hozzá Humphreys.
 
Noha a jelenlegi távcsöveinkkel tanulmányozni tudjuk a kettőscsillag környezetében található gázfelhőket, a bonyolult rendszer középpontjában található két csillagot egymáshoz való közelségük és a tőlünk mért nagy távolságuk miatt nem tudjuk a műszereinkkel elkülöníteni. Az ESO Chilei Atacama-sivatagban már épülő Rendkívül Nagy Távcsövével (Extremely Large Telescope, ELT) „a képződmény központjáról is több részlettel fog majd szolgálni” – zárja gondolatait Olofsson. Ezáltal a csillagászok magának az összecsapásnak is szemtanúi lehetnek majd.

 

További információ

Az itt bemutatott tudományos eredményeket a szerzők az Astronomy & Astrophysics szakfolyóiratban publikálták.
 
A kutatócsoport tagjai: H. Olofsson (Department of Space, Earth and Environment, Chalmers Műszaki Egyetem, Onsala Űrobszervatórium, Svédország [Chalmers]), T. Khouri (Chalmers), M. Maercker (Chalmers), P. Bergman (Chalmers), L. Doan (Department of Physics and Astronomy, Uppsalai Egyetem, Svédország [Uppsala]), D. Tafoya (Nemzeti Csillagászati Obszervatórium, Japán), W. H. T. Vlemmings (Chalmers), E. M. L. Humphreys (Európai Déli Obszervatórium [ESO], Garching, Németország), M. Lindqvist (Chalmers), L. Nyman (ESO, Santiago, Chile) és S. Ramstedt (Uppsala).
 
Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) az európai ESO, az Amerikai Egyesült Államokbeli U.S. National Science Foundation (NSF) és a japán National Institutes of Natural Sciences (NINS) együttműködésében, a Chilei Köztársasággal közösen valósult meg. Az ALMA működését a tagállamai részéről az ESO, az NSF együttműködésben a kanadai National Research Council of Canada-val (NRC), a tajvani National Science Council of Taiwan (NSC) és a NINS együttműködésben a tajvani Academia Sinica-val (AS) és a Korea Astronomy and Space Science Institute-tal (KASI) finanszírozza. Az ALMA építését és működtetési feladatait a tagállamai részéről az ESO, Észak-Amerika részéről az Associated Universities, Inc. (AUI) által fenntartott National Radio Astronomy Observatory (NRAO), valamint Kelet-Ázsia részéről a National Astronomical Observatory of Japan (NAOJ) látja el. A Joint ALMA Observatory (JAO) irányítja az ALMA építését, az üzembe helyezését és működtetését.

 

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort  egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése fókuszál annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelőhelyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb látható hullámhosszakon üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

Kapcsolat

Hans Olofsson
Chalmers University of Technology
Onsala, Sweden
Telefon: +46 31 772 5535
E-mail: hans.olofsson@chalmers.se

Elizabeth Humphreys
European Southern Observatory (ESO)
Santiago, Chile
Telefon: +56 2 2463 6912
E-mail: ehumphre@eso.org

Sofia Ramstedt
Uppsala University
Uppsala, Sweden
Telefon: +46 18 471 5970
E-mail: sofia.ramstedt@physics.uu.se

Bárbara Ferreira
ESO Public Information Officer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
Mobil: +49 151 241 664 00
E-mail: pio@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso2002 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso2002hu
Név:HD101584
Típus:Milky Way : Star : Evolutionary Stage : Red Giant
Milky Way : Star : Grouping : Binary
Facility:Atacama Large Millimeter/submillimeter Array
Science data:2019A&A...623A.153O

Képek

ALMA felvétel a HD 101584 rendszerről
ALMA felvétel a HD 101584 rendszerről
A HD 101584 kettőscsillag a Kentaur csillagképben
A HD 101584 kettőscsillag a Kentaur csillagképben
A HD 101584 tágabb égi környezete
A HD 101584 tágabb égi környezete

Videók

ESOcast 216 Light: Csillagcsata végkimenetele az ALMA felvételén
ESOcast 216 Light: Csillagcsata végkimenetele az ALMA felvételén
Ráközelítés a HD 101584 rendszerre
Ráközelítés a HD 101584 rendszerre

Tekintse meg