eso2008hu — Képrovat

Bolygókeletkezés jeleit észlelték az ESO távcsövével

2020. május 20.

A csillagászok az Európai Déli Obszervatórium Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) egy bolygó születésének csalhatatlan jeleit észlelték. A fiatal AB Aurigae csillag körül sűrű por- és gázkorong kavarog, amiben feltűnő spirális szerkezet vehető ki. A spirál mentén pedig megfigyelhető egy „csavarodás”, amely egy éppen születőben lévő bolygó helyét jelzi. Ez a sajátos szerkezet az első közvetlenül megfigyelt bizonyíték egy bolygó születésére.

Több ezer exobolygót azonosítottunk már, ám ezek keletkezéséről még mindig keveset tudunk” – kezdi a kutatást vezető Anthony Boccaletti, a Párizsi Obszervatórium és a PSL Egyetem munkatársa. A csillagászok tudják, hogy a bolygók az AB Aurigaehez hasonló csillagok körüli porkorongokban, a hideg gáz és por összecsomósodása révén születnek. Az ESO VLT-vel végzett, az Astronomy & Astrophysics szakfolyóiratban közzé tett friss megfigyelések kulcsfontosságú részletekkel szolgálnak e folyamat jobb megértéséhez.
 
Nagyon fiatal rendszereket kell megfigyelnünk ahhoz, hogy elcsíphessük a pillanatot, amikor a bolygók megszületnek” – húzza alá Boccaletti. Ám korábban a csillagászoknak nem sikerült kellően nagy felbontású és érzékeny felvételeket készíteniük ilyen fiatal korongokról, amelyeken megfigyelhető lett volna a keletkező bolygó helyét mutató „csavar”.
 
A friss felvételeken egy lenyűgöző por- és gázspirál bontakozik ki a Földtől 520 fényévre, a Szekeres (Auriga) csillagképben lévő fiatal AB Aurigae csillag körül. Az ilyen típusú spirálszerkezet újszülött bolygók jelenlétére utal. Ezek gravitációs hatása „hullámszerű zavarokat kelt a korongban, akárcsak egy tavon sikló hajó” – fejti ki a kutatócsoport egy másik tagja, Emmanuel Di Folco, a franciaországi Bordeaux-i Asztrofizikai Laboratórium (LAB) csillagásza. Ahogy a bolygó kering a központi csillag körül, ez a hullám spirálkarrá tekeredik. Az AB Aurigaeről készült friss felvétel közepe táján látható igen fényes sárga „csavarodás” a központi csillagtól a Neptunusz Naptól mért távolságára helyezkedik el, és ez éppen egy olyan zavar a korongban, ahol a kutatók szerint egy bolygó van születőben.
 
Az AB Aurigae-ről néhány évvel ezelőtt már készült felvétel az ESO részvételével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-rendszerrel. Már azok az észlelések is utaltak a folyamatban lévő bolygókeletkezés lehetőségére. A csillagászok az  ALMA felvételein két spirális gázkart figyeltek meg a csillag közelében, a korong belső régióiban. Végül 2019-ben és 2020 elején Boccaletti és francia, tajvani, amerikai egyesült államokbeli és belga kutatókból álló csapata nekilátott, hogy a chilei ESO VLT  SPHERE műszerével tisztább képet alkosson a rendszerről. A SPHERE felvételei az eddigi legrészletesebb észlelések az AB Aurigae rendszeréről.
 
A SPHERE nagy teljesítményű képalkotó rendszere a belső korong kicsiny porrészecskéi által kibocsátott és visszavert halványabb fényt is láthatóvá tette. A megfigyelés megerősítette az ALMA által már detektált spirális szerkezet meglétét, de ezen felül egy újabb figyelemre méltó alakzatot is találtak a csillagászok. Ez nem volt más, mint a „csavar”, amely egyértelműen egy születőben lévő bolygó jelenlétére utal. „Ilyen csavarra számítottunk bizonyos elméleti bolygókeletkezési modellek alapján” – világít rá Anne Dutrey, a tudományos közlemény társszerzője, szintén az LAB munkatársa. – „Ez két spirált köt össze, melyek egyike a bolygó pályájától befelé, a másik pedig kifelé tekeredik, és éppen a bolygó pillanatnyi helyén találkoznak. A korong gáz- és poranyaga e sávok mentén hullik a keletkező bolygóra, ami így növekszik.
 
Épülőben van már az ESO 39 méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT), ami az ALMA és SPHERE élvonalbeli eredményeire támaszkodva jelent majd újabb előrelépést a távoli bolygórendszerek kutatásában. Amint Boccaletti elmondja, ezzel az óriási teljesítményű távcsővel a csillagászok még részletesebb felvételeket készíthetnek majd a keletkezőben lévő bolygókról. – „Közvetlenül, és sokkal pontosabban láthatjuk majd a gázok áramlásának a bolygók kialakulásában játszott szerepét” – zárja gondolatait a kutatócsoport vezetője.

További információ

Az itt ismertetett tudományos eredmények az Astronomy & Astrophysics szakfolyóirat „Are we witnessing ongoing planet formation in AB Aurigae? A showcase of the SPHERE/ALMA synergy” című cikkében (doi: 10.1051/0004-6361/202038008) jelennek meg.
 
A kutatócsoport tagjai : A. Boccaletti (LESIA, Párizsi Obszervatórium, PSL Egyetem, CNRS, Sorbonne Egyetem, Párizs Diderot Egyetem, Sorbonne Párizs Cité, CNRS, Franciaország), E. Di Folco (Bordeaux-i Asztrofizikai Laboratórium, Bordeaux-i Egyetem, CNRS, Bordeaux, Franciaország), E. Pantin (CEA Laboratórium, IRFU/DAp, AIM, Párizs-Saclay Egyetem, Párizs Diderot Egyetem, Sorbonne Párizs Cité, CNRS, Franciaország), A. Dutrey (Bordeaux), S. Guilloteau (Bordeaux), Y. W. Tang (Sinica Akadémia, Csillagászati és Asztrofizikai Intézet, Tajpej, Tajvan), V. Piétu (IRAM, Domaine Egyetem, Franciaország), E. Habart (Űr- és Asztrofizikai Intézet, CNRS UMR 8617, Paris-Sud Egyetem 11, Franciaország), J. Milli (CNRS, IPAG, Grenoble Alpes Egyetem, Franciaország), T. L. Beck (Space Telescope Science Institute, Baltimore, MD, USA), és A.-L. Maire (STAR Intézet, Liège-i Egyetem, Belgium).
 
Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT) és a világelső VLT interferométer, valamint két égboltfelmérő távcső, az infravörös hullámhossztartományban működő VISTA és a látható tartományban működő VLT Égboltfelmérő Távcső. Az ESO paranali obszervatóriumában fog működni a Cserenkov Távcsőhálózat déli egysége, a világ legnagyobb és legérzékenyebb gammasugárzás-obszervatóriuma. Az ESO emellett a Chajnantoron lévő két létesítmény, az APEX és az ALMA vezető partnere, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl már épül a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.
Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) az európai ESO, az Amerikai Egyesült Államokbeli U.S. National Science Foundation (NSF) és a japán National Institutes of Natural Sciences (NINS) együttműködésében, a Chilei Köztársasággal közösen valósult meg. Az ALMA működését a tagállamai részéről az ESO, az NSF együttműködésben a kanadai National Research Council of Canada-val (NRC), a tajvani National Science Council of Taiwan (NSC) és a NINS együttműködésben a tajvani Academia Sinica-val (AS) és a Korea Astronomy and Space Science Institute-tal (KASI) finanszírozza. Az ALMA építését és működtetési feladatait a tagállamai részéről az ESO, Észak-Amerika részéről az Associated Universities, Inc. (AUI) által fenntartott National Radio Astronomy Observatory (NRAO), valamint Kelet-Ázsia részéről a National Astronomical Observatory of Japan (NAOJ) látja el. A Joint ALMA Observatory (JAO) irányítja az ALMA építését, az üzembe helyezését és működtetését.

Linkek

Kapcsolat

Anthony Boccaletti
Laboratory for Space Science and Astrophysical Instrumentation (LESIA), Observatoire de Paris - PSL
Meudon, France
Mobil: +33 (0)675465583
E-mail: anthony.boccaletti@observatoiredeparis.psl.eu

Emmanuel Di Folco
Astrophysics Laboratory of Bordeaux (LAB)
Bordeaux, France
Mobil: +33 (0)633966142
E-mail: emmanuel.difolco@u-bordeaux.fr

Anne Dutrey
Astrophysics Laboratory of Bordeaux (LAB)
Bordeaux, France
E-mail: anne.dutrey@u-bordeaux.fr

Bárbara Ferreira
ESO Public Information Officer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
Mobil: +49 151 241 664 00
E-mail: pio@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso2008 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso2008hu
Név:AB Aurigae
Típus:Milky Way : Star : Type : Variable
Facility:Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, Very Large Telescope
Instruments:SPHERE

Képek

A SPHERE felvétele az AB Aurigae korongjáról
A SPHERE felvétele az AB Aurigae korongjáról
A SPHERE felvétele az AB Aurigae korongjának belső régióiról
A SPHERE felvétele az AB Aurigae korongjának belső régióiról
A SPHERE felvételei az AB Aurigae korongjáról egymás mellett
A SPHERE felvételei az AB Aurigae korongjáról egymás mellett
A SPHERE felvételei az AB Aurigae korongjáról egymás mellett, feliratozva
A SPHERE felvételei az AB Aurigae korongjáról egymás mellett, feliratozva
Az AB Aurigae a Szekeres csillagképben
Az AB Aurigae a Szekeres csillagképben
Az AB Aurigae tágabb égi környezete
Az AB Aurigae tágabb égi környezete

Videók

ESOcast 221 Light: Bolygókeletkezés jeleit észlelték az ESO távcsövével
ESOcast 221 Light: Bolygókeletkezés jeleit észlelték az ESO távcsövével
Ráközelítés az AB Aurigae rendszerének belső régióira
Ráközelítés az AB Aurigae rendszerének belső régióira
Ráközelítés az AB Aurigae rendszerére
Ráközelítés az AB Aurigae rendszerére

Tekintse meg