eso2110hu — Képrovat

Galaktikus tűzijáték: lenyűgöző friss ESO felvételek közeli galaxisokról

2021. július 16.

Az Európai Déli Obszervatórium (European Southern Observatory – ESO) műszereivel dolgozó csillagászok egy csoportja új fotókat tett közzé közeli galaxisok tűzijátékszerű, színpompás kavalkádjáról. Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készített színes felvételek a galaxisok különböző alkotórészeit különféle színekkel jelenítik meg. Ezeken a csillagászok könnyen azonosítani tudják a fiatal csillagok születési helyeit, valamint az általuk felhevített közeli gázfelhőket. A VLT képeit az ESO partnerségével működtetett Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) mikrohullámú rádiótávcső-hálózat felvételeivel kombinálva a kutatók többet tudhatnak meg a gázfelhők belsejében történő csillagkeletkezési folyamat beindulásáról.

A csillagászok régóta tudják, hogy a csillagok gázfelhőkben születnek, ám hogy mi készteti összehúzódásra ezeket a felhőket, és hogy ebben a folyamatban a galaxis egésze milyen szerepet játszik, az továbbra is rejtély a kutatók számára. A folyamat jobb megértése érdekében csillagászok egy csoportja többféle közeli galaxist is megfigyelt a világ néhány legnagyobb teljesítményű földi és világűrbe telepített műszerével. Ezáltal pontosabb képet kaphatnak a csillagok születésében szerepet játszó különböző galaktikus régiókról.

Most először sikerült elkülönítenünk a csillagkeletkezés különböző egységét egyszerre számos helyen és környezetben. A mintánk jól reprezentálja a galaxisok sokféleségét” – magyarázza Eric Emsellem, az ESO németországi csillagásza, a tanulmány vezető szerzője. – „Közvetlenül meg tudjuk figyelni a csillagoknak életet adó gázfelhőket, magukat a fiatal csillagokat, és láthatjuk a fejlődésük különböző fázaisait is.” A felmérést a Physics at High Angular resolution in Nearby GalaxieS (közeli galaxisok fizikája nagy felbontásban – PHANGS) program részeként végezték.

Emsellem, aki a franciaországi Lyoni Egyetemnek is munkatársa, most tette közzé munkatársaival a program legfrissebb galaxismintáját. A felvételeket a chilei Atacama-sivatagban működő ESO VLT Multi-Unit Spectroscopic Explorer (MUSE) műszerével rögzítették. A MUSE segítségével tudták azonosítani az újszülött csillagokat, valamint az őket körülvevő meleg gázanyagot, amelyet megvilágítanak és felhevítenek a beléjük ágyazott csillagok, így árulkodva a mélyükben zajló csillagkeletkezési folyamatról.

A kutatók a MUSE friss felvételeit az ALMA ugyanezen célpontokról készített, az év első felében már publikált megfigyeléseivel kombinálták. A szintén a chilei Atacama-sivatagban működő ALMA erőssége a hűvös gázfelhők kimutatása. A galaxisoknak ez az alkotóeleme nyersanyagként szolgál a csillagok keletkezéséhez.

A MUSE és az ALMA felvételeit egyesítve a csillagászok megállapíthatják, hogy hol várható csillagkeletkezés, és ezt összevethetik azzal, hogy ténylegesen hol születnek pillanatnyilag is csillagok. Ezáltal jobban megérthetik, hogy mi váltja ki, illetve segíti elő, továbbá hogy mi hátráltatja vagy akár akadályozza meg teljesen a csillagkeletkezés folyamatát. Az elkészült színpompás felvételek emellett lenyűgözően látványosak is, és szemet gyönyörködtető módon nyújtanak bepillantást a legközelebbi galaxisszomszédaink csillagbölcsőibe.

Számos rejtélyre igyekszünk fényt deríteni” – avat be bennünket a részletekbe Kathryn Kreckel, a németországi Heidelbergi Egyetem kutatója, a tanulmány társszerzője. – „Vajon bizonyos galaktikus régiókban több csillag születik? Ha igen, miért? Ha már megszülettek, a fiatal csillagok fejlődése miként befolyásolja a további csillagkeletkezést?

A MUSE és az ALMA információgazdag felvételeinek köszönhetően a PHANGS csapatának csillagászai végre válaszokat találhatnak ezekre a kérdésekre. A MUSE szolgáltatja a spektrumokat – azokat a „vonalkódokat”, amelyeket kiolvasva a kutatók feltárhatják e kozmikus képződmények tulajdonságait, mégpedig a látómező minden egyes képpontjában külön-külön. Ezáltal a MUSE a hagyományos csillagászati műszereknél sokkal bőségesebb, gazdagabb adatokkal árasztja el a kutatókat. A MUSE a PHANGS-program keretében már több mint harmincezer meleg gázködöt figyelt meg, és több mint tizenöt millió spektrumot rögzített különböző galaktikus környezetekről. Ezen felül az ALMA a kutatási program során mintegy százezer hideg gázfelhőt figyelt már meg kilencven közeli galaxisban. Ezekből az észlelésekből minden korábbinál jobb felbontású csillagbölcső-atlaszt állítottak össze a kutatók a közeli világegyetemről.

Az ALMA és a MUSE mellett a PHANGS-program keretében a NASA/ESA Hubble-űrtávcsövével is végeztek megfigyeléseket. A távcsöveket úgy válogatták össze, hogy galaktikus szomszédságunkat olyan hullámhossztartományokban – látható, közeli infravörös és rádió – tudják átvizsgálni, amelyekben a galaxisok különböző alrendszerei optimálisan észlelhetőek. „Ezeket kombinálva a csillagok születésének különböző fázisait láthatjuk – a csillagbölcsők kialakulásától magának a csillagkeletkezésnek a beindulásán át a csillagképző gázfelhőknek a frissen létrejött csillagok miatti végső megsemmisüléséig –, sokkal részletesebben, mint az egyes megfigyelések révén külön-külön tudnánk” – hangsúlyozza a tanulmány társszerzője, Francesco Belfiore, az olaszországi Firenzében működő INAF-Arcetri munkatársa. – „A PHANGS-program révén most először nyerhetünk ilyen átfogó képet, hiszen ezek a felvételek már kellően élesek ahhoz, hogy a csillagkeletkezésre utaló egyedi gázfelhők, csillagok és ködök is láthatóak legyenek rajtuk.

A PHANGS-program tovább folytatódik, és a jövőben újabb műszerekkel, például a NASA James Webb űrtávcsövével is bővíteni fogják a megfigyelések körét. Mindez pedig kitűnő alapot fog jelenteni az ESO már épülőben lévő 39 méteres főtükörátmérőjű Rendkívül Nagy Távcsövével (Extremely Large Telescope – ELT) végzendő további, még részletesebb megfigyelésekhez. Az ELT a tervek szerint az évtized közepén kezdi majd meg a működését.

A mégoly lenyűgöző PHANGS-adatok felbontása is éppen csak elegendő azokhoz a térképekhez, amelyekre szükségünk van ahhoz, hogy elkülöníthessük az egyes csillagkeletkezési régiókat. Az őket felépítő egyes csillagokat létrehozó gázfelhőket azonban már nem tudjuk feloldani, így nem látjuk részleteiben, hogy mi zajlik le bennük” – mutat rá Eva Schinnerer, a németországi Max Planck Csillagászati Intézet csoportvezetője, és az új megfigyeléseket szolgáltató PHANGS-program vezető kutatója. – „A csapatunk és más kutatócsoportok legutóbbi megfigyelései ebbe az irányba igyekszenek kitolni a lehetőségeink határait, így izgalmas felfedezésekben gazdag évtizedeknek nézünk elébe.

További információ

A PHANGS-program nemzetközi csapata négy kontinens 30 intézetének több mint 90 kutatójából verbuválódott, akik között a mesterszakos egyetemi hallgatóktól egészen a nyugdíjas munkatársakig minden szakmai életszakasz megtalálható. A MUSE adatokat a PHANGS számára feldolgozó munkacsoportot Eric Emsellem (European Southern Observatory, Garching, Németország) vezeti, további tagjai pedig Francesco Belfiore (INAF Osservatorio Astrofisico di Arcetri, Firenze, Olaszország), Guillermo Blanc (Carnegie Observatories, Pasadena, USA), Enrico Congiu (Universidad de Chile, Santiago, Chile és Las Campanas Observatory, Carnegie Institution for Science, Atacama Region, Chile), Brent Groves (The University of Western Australia, Perth, Ausztrália), I-Ting Ho (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország [MPIA]), Kathryn Kreckel (Universität Heidelberg, Heidelberg, Németország), Rebecca McElroy (Sydney Institute for Astronomy, Sydney, Ausztrália), Ismael Pessa (MPIA), Patricia Sanchez-Blazquez (Complutense University of Madrid, Madrid, Spanyolország), Francesco Santoro (MPIA), Fabian Scheuermann (Universität Heidelberg, Heidelberg, Németország) és Eva Schinnerer (MPIA).

PHANGS felvételeiből ízelítőt kaphatunk az ESO nyilvános képarchívumában.

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb, látható hullámhossztartományban üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső, az infravörös hullámhossztartományban működő VISTA és az optikai tartományban érzékeny VLT Égboltfelmérő Távcső. Szintén a Paranalon fogja elhelyezni és üzemeltetni az ESO a Déli Cserenkov Távcsőrendszert (CTAS), a világ legnagyobb és legérzékenyebb gammasugárzás-obszervatóriumát. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39 méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

•          A PHANGS weboldala 

•          A MUSE műszer 

•          Fotók a VLT-ről

•          Fotók az ALMA rádiótávcső-hálózatról 

•          Újságíróknak: iratkozzon fel az anyanyelvén készülő, megjelenés előtt álló közleményeinkről szóló értesítésre!

•          Kutatóknak: van egy érdekes eredménye? Csináljunk belőle ESO-bejelentést!

Kapcsolat

Eric Emsellem
European Southern Observatory
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6914
E-mail: eric.emsellem@eso.org

Eva Schinnerer
Max Planck Institute for Astronomy
Heidelberg, Germany
Telefon: +49 6221 528 294
E-mail: schinner@mpia.de

Kathryn Kreckel
Astronomisches Recheninstitut, Zentrum für Astronomie, Universität Heidelberg
Heidelberg, Germany
E-mail: kathryn.kreckel@uni-heidelberg.de

Francesco Belfiore
INAF Osservatorio Astrofisico di Arcetri
Florence, Italy
E-mail: francesco.belfiore@inaf.it

Bárbara Ferreira
ESO Media Manager
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
Mobil: +49 151 241 664 00
E-mail: press@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso2110 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso2110hu
Név:NGC 1087, NGC 1300, NGC 3627, NGC 4254, NGC 4303
Típus:Local Universe : Galaxy : Type : Spiral
Local Universe : Galaxy : Type : Barred
Facility:Atacama Large Millimeter/submillimeter Array, Very Large Telescope
Instruments:MUSE

Képek

Öt galaxis az ESO VLT távcsövéhez kapcsolódó MUSE műszer felvételein különböző hullámhossztartományokban
Öt galaxis az ESO VLT távcsövéhez kapcsolódó MUSE műszer felvételein különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 4303 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 4303 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 4254 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 4254 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 3627 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 3627 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 1087 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 1087 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 1300 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 1300 az ESO VLT MUSE műszerének felvételén különböző hullámhossztartományokban
Az NGC 4303 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 4303 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 4254 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 4254 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 3627 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 3627 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 1087 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 1087 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 1300 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein
Az NGC 1300 a VLT és ALMA különböző hullámhosszakon készült felvételein

Videók

Újszülött csillagok kozmikus tűzijátéka (ESOcast Light 239)
Újszülött csillagok kozmikus tűzijátéka (ESOcast Light 239)
Az NGC 4303 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein (címkékkel)
Az NGC 4303 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein (címkékkel)
Az NGC 4254 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 4254 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 3627 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 3627 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 1087 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 1087 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 1300 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 1300 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein
Az NGC 4303 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein (címkékkel)
Az NGC 4303 galaxis több arca a VLT és az ALMA felvételein (címkékkel)

Képek összehasonlítása

Az NGC 4303 galaxis különböző arcainak összehasonlítása
Az NGC 4303 galaxis különböző arcainak összehasonlítása
Az NGC 1300 galaxis különböző arcainak összehasonlítása
Az NGC 1300 galaxis különböző arcainak összehasonlítása