Tudományos Archívum és a Digitális Univerzum

Tudományos Archívum

Archive Operations RoomA Tudományos Archívumot Kezelő Csoport megkapja és elosztja az ESO és HST adatait, miközben segítséget nyújt az archívum használóinak.

Hozzávetőlegesen 200 terabájtnyi (TB) publikus adat kerül évente elosztása az ESO archívumában. 2017 októberében a teljes archívum 1,01 petabájt (PB) adatot tartalmazott, ez 44,8 millió fájlt jelent, és évi 131 terabájtnyi (TB) növekedéssel kell számolni. Hamarosan azonban ez a szám drasztikusan, akár a tízszeresére is megemelkedhet, köszönhetően a Látható és Infravörös Csillagászati Égboltfelmérő Távcső, a VISTA működésének ami a közeli infravörösben működő kamerájával egyedül is képes lesz évente akár 150 TB-nyi adatot szolgáltatni.

Az ALMA tudományos archívuma 20m8 millió fájlt és 416 terabájt adatot tartalmaz, amihez körülbelül évi újabb 200 terabájtnyi megfigyelés adódik. Az ALMA évente 200 terabájtnyi adatot szolgáltat külső felhasználóknak.

Az ESO üzleti osztályú szerverei Németország és Chile között koordinálják az adatbázisok működését, technológiájuk és összetettségük vetekszik a főbb ipari szereplők, mint például a nemzetközi bankrendszer szervereivel.

Digitális Univerzum

AVO windows with obscured quasar imageA távcsövek, detektorok és számítógép-technológia áttörései lehetővé teszik a csillagászati égboltfelmérések számára, hogy hatalmas mennyiségben állítsanak elő képeket, spektrumokat és katalógusokat. Ezek az adatbázisok minden hullámhosszon lefedik az eget, a gamma- és röntgensugárzástól a látható és infravörös tartományon át a rádióhullámokig.

A csillagászok új módokat eszelnek ki, hogy újfajta tudományt művelhessenek, s ezt azáltal érik el, hogy könnyen elérhetővé teszik azt a hatalmas mennyiségű adatot, ami ebben a „Digitális Univerzumban” található. Ezek a technikák az elosztott számítások (GRID) paradigmájára épülnek, és az adatok könnyű és egyszerű elérését biztosítják a „Virtuális Obszervatóriumokon” keresztül.

Amíg a fizikailag létező obszervatóriumoknak saját távcsöveik vannak, és ezek egyedi műszerekkel vannak felszerelve, a Virtuális Obszervatórium számos adatközpontból épül fel, mindegyikben egyedi csillagászati adatgyűjtemények, szoftverrendszerek és adatfeldolgozó kapacitások vannak csokorba gyűjtve.

Ez a globális, közösségi alapokra épülő kezdeményezés a Nemzetközi Virtuális Obszervatórium Szövetség (IVOA) felügyelete alatt épül világszerte, Európában pedig az EURO-VO projekt égisze alatt.

A Virtuális Obszervatóriumok bizonyították hatékonyságukat, például 31 új, optikailag halvány kvazár felfedezésével a Great Observatories Origins Deep Survey (GOODS) látómezőiben, megnégyszerezve a korábbi számot. Ez a felfedezés azt jelenti, hogy a nagy energiájú, szupernagy tömegű fekete lyukak számát legalább egy kettes faktorral alábecsülték, de számuk akár 4-5-szöröse is lehet a korábban gondoltnak (eso0418 ESO Sajtóközlemény).