Az ESO 10 legfontosabb csillagászati felfedezése

ESOcast 75: Az ESO 10 legfontosabb felfedezése. Letöltés és további információ

Az ESO távcsöveivel végzett megfigyelések számos áttörést eredményeztek a csillagászat területén, és az évek során igazán figyelemreméltó felfedezéseket tettek lehetővé. Ebben a listában az ESO eddigi tíz legfontosabb tudományos eredményét soroljuk fel.

1. A Tejútrendszer központjában található fekete lyuk körül keringő csillagok

Az ESO legfontosabb távcsövei közül számos részt vett abban a 16 éves megfigyelési programban, aminek során a Galaxisunk szívében rejtőző szörnyeteg - egy szupermasszív fekete lyuk - környezetéről a legrészletesebb képet kapták.
Tudományos publikációk:
Schödel et al. 2003 (Telbib),
Gillessen et al. 2009 (Telbib)
További információ az ESO Sajtóközleményekben:
eso0226, eso0846, eso1151, eso1332 és eso1512.
2012-ben ezért a felfedezésért ítélték oda a csillagászati Crafoord-díjat.

2. A gyorsulva táguló Univerzum

Két független kutatócsoport robbanó csillagok (un. szupernóvák) megfigyelését felhasználva - amihez az ESO Chilében: La Sillán és Paranalon található távcsöveit is igénybe vették - kimutatták, hogy az Univerzum tágulása gyorsul. A 2011 évi fizikai Nobel-díjat ezért az eredményért adományozták.
Tudományos publikációk:
Perlmutter et al., 1999ApJ...517..565P (Telbib),
Riess,A. et.al., 1998, AJ116 1009 (Telbib),
Schmidt, B. et.al., 1998, ApJ 507 46 (Telbib),
Perlmutter, S. et al, 1998, Nature, vol. 391, 51 (Telbib),
Tonry, J.L. et al, 2003, ApJ (Telbib),
Knop, R.A. et al, 2003, ApJ (Telbib),
Riess, A. et al, 2004, ApJ (Telbib),
Astier, P. et al, 2006, A&A (Telbib)
További információ az eso9861 sz. ESO sajtóközleményben.

3. Bolygó felfedezése a legközelebbi csillag (Proxima Centauri) lakhatósági zónájában

A régóta keresett, Proxima b-nek nevezett világ 11 naponként kerüli meg hűvös vörös csillagát, és hőmérséklete megfelelő ahhoz, hogy folyékony víz létezhessen a felszínén. Ez a kőzetplanéta kicsit nagyobb tömegű, mint Földünk, és a legközelebbi Naprendszeren kívüli bolygó. Ráadásul az is lehet, hogy ez a legközelebbi hely, ahol Földön kívüli élet kialakulhatott.
Tudományos közlemény: Anglada-Escudé et al. (Telbib)
További információ az eso1629 sz. ESO Sajtóközleményben

4. A bolygókeletkezés megfigyelése a forradalmi ALMA képek segítségével

2014-ben az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) meghökkentő részleteket mutatott egy formálódó naprendszerről. A HL Tauri rendszerről kapott képek a legélesebbek, amiket a szubmilliméteres tartományban valaha rögzítettek. A fotók azt mutatják, ahogy a formálódó bolygók kisöprik a port és a gázt a protoplanetáris korongban.
Tudományos közlemény: 2015ApJ...808L...3A
További információ az eso1436 sz. ESO Sajtóközleményben

5. Az első képek egy exobolygóról

A VLT készítette az első képet egy Naprendszeren kívüli planétáról. Az 5 Jupiter-tömegű égitest egy barna törpecsillag körül kering olyan távolságban, ami az átlagos Nap-Föld távolság 55-szöröse.
Tudományos közlemény:
Chauvin et al. 2004 (Telbib)
További információ az eso0428 sz. ESO Sajtóközleményben

6. Gravitációshullám-forrás elektromágneses detektálása

ESO-távcsövek garmadája figyelte meg Chiléből első ízben egy gravitációshullám-forrás látható sugárzását. Ezek a történelmi megfigyelések az sugallják, hogy ez a különös objektum két neutroncsillag összeolvadásával keletkezett. Az összeolvadást követő kataklizma - amit régen megjósoltak, és kilonóvának hívnak – nehéz elemekkel - mint például arany és platina - szórja tele az univerzumot.
Tudományos közlemények:
E. Pian et al, 2017, Nature
N. R. Tanvir et al, 2017, Astrophysical Journal Letters
S. J. Smartt et al, 2017, Nature
S. Covino et al, 2017, Nature Astronomy
J. Hjorth et al, 2017, Astrophysical Journal Letters
A. J. Levan et al, 2017, Astrophysical Journal Letters
További információ az the eso1733 sz. ESO Sajtóközleményben

7. Exobolygók és légkörük színképének direkt mérése

A VLT felhasználásával először analizálták egy szuperföld kategóriába eső exobolygó légkörét. A GJ 1214b néven is ismert planétát akkor tanulmányozták, amikor az elhaladt a gazdacsillagának korongja előtt, és a csillagfény egy része áthaladt a bolygó légkörén. Az első ízben felvett exobolygó-spektrumból kiderült, hogy a bolygólégkör vagy szinte teljesen vízgőzből áll, vagy vastag felhők és köd dominálják.
Tudományos közlemények:
Bean, J. et al, 2010, Nature
Janson, M. et al, 2010, ApJ
További információ az eso1047 és eso1002 sz. ESO Sajtóközleményben

8. A kozmikus hőmérséklet megmérése független módszerrel

A VLT elsőként figyelt meg szénmonoxid molekulákat egy 11 milliárd fényévre található galaxisban. Az eredmény 25 évet váratott magára. A módszer lehetővé tette a csillagászok számára, hogy minden eddiginél pontosabban mérjék meg a kozmikus hőmérsékletet az Univerzum ilyen korai időszakában.
Tudományos közlemények:
Srianand, R. et al, 2008, A&A (Telbib)
Noterdaeme et al., A&A (Telbib)
További információ az eso0813 sz. ESO Sajtóközleményben

9. Rekorder bolygórendszer

Csillagászok olyan hét Föld-méretű bolygóból álló naprendszert fedeztek fel, ami 40 fényévre - tehát meglepően közel - található. Földi és űrbeli távcsöveket - köztük az ESO Nagyon Nagy Távcsövét (VLT) - használva a bolygókat a TRAPPIST-1 néven ismert rendkívül hűvös törpecsillag előtt elhaladva találták. Három bolygó a lakhatósági zónában kering. Felszínükön akár óceánok is lehetnek, ami növeli annak az esélyét, hogy a távoli naprendszerben kialakulhatott az élet.
Tudományos közlemény:
Gillon et al. (2017) (Telbib)
További információ az eso1706 sz. ESO Sajtóközleményben

10. 10. Gamma-kitörések – kapcsolat a szupernóvák és az összeolvadó neutroncsillagok között

Az ESO távcsövei szolgáltatták a régóta keresett végső bizonyítékot, miszerint a hosszú gamma-kitörések a nagy tömegű csillagok végső robbanásaival vannak kapcsolatban. Ráadásul egy La Silla-i távcső észlelte az első látható fénybeli jelet egy rövid időtartamú gamma-kitörésből, ami arra mutat, hogy ezek a kitörések két neutroncsillag viharos összeolvadásával magyarázhatók.
Tudományos közlemények:
Galama T.J., et al., 1998, Nature
Hjorth et al., 2003 (Telbib)
Hjorth, J., et al., 2005, Nature
Pian, E., et al., 2006, Nature
További információ az eso0318, eso0533 és az eso0633 sz. ESO Sajtóközleményekben.