Távcsövek és műszerek

Image credit: ESO/M. Kornmesser/F. Kamphues/TNO

Az alapokmányában lefektetetteknek megfelelően az ESO a legkorszerűbb eszközöket biztosítja az európai csillagászoknak, illetve támogatja és szervezi az együttműködést a csillagászati kutatások terén. Jelenleg az ESO Chile északi részén három helyen – La Silla, Paranal és Chajnantor – üzemelteti a világ egyik legnagyobb és legmodernebb észlelési infrastruktúráját. A déli féltekén ezek a legjobb helyszínek a csillagászati megfigyelésekhez. További tevékenységeivel, mint például a technológiai fejlesztés, konferenciák és oktatási projektek szervezése, az ESO az Európai Kutatási Térség kialakításában is meghatározó szerepet játszik a csillagászat és asztrofizika területén.

Paranal Obszervatórium

A Cerro Paranal csúcson üzemelő Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope, VLT) a látható és az infravörös tartományban végzett megfigyelések elsődleges helyszíne. Mind a négy 8,2 méter átmérőjű távcsőegység (Unit Telescope, UT) önállóan működik, nagyszámú műszert ellátva fénnyel.

A VLT azonban alkalmas arra is, hogy a négy távcsőegységből érkező fényt interferométerként egyesítse. Saját műszeregyüttesével a VLTI Interferométer (VLTI) milliívmásodperces képalkotást és mikroívmásodperces pontosságú asztrometriát tesz lehetővé. A 8,2 méter átmérőjű távcsövek mellett a VLTI rendszere négy, egyenként 1,8 méter átmérőjű kiegészítő távcsövet (Auxiliary Telescope, AT) is tartalmaz, amelyek javítják a képalkotó képességeit, és egész évben lehetővé teszik az éjszakák teljes kihasználását.

Az égboltfelméréseket két távcső végzi a Paranalon, a VLT Égboltfelmérő Távcső (VLT Survey Telescope, VST, átmérője 2,6 méter) a látható, és az Optikai és Infravörös Csillagászati Égboltfelmérő Távcső (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy, VISTA, átmérője 4,1 méter) az infravörös tartományban.

Lásd még: a VLT a Google térképen a közösség által feltöltött képekkel. Az ESO obszervatóriumainak látogatásával kapcsolatos információk külön oldalon érhetők el.

La Silla Obszervatórium

Az ESO a La Silla Obszervatóriumban két nagy távcsövet üzemeltet, ezek a 3,6 méteres ESO-teleszkóp és az Új Technológiájú Teleszkóp (New Technology Telescope, NTT). Mindkettő a legkorszerűbb műszerekkel van felszerelve, amelyeket vagy teljes egészében az ESO, vagy az ESO jelentős szerepvállalásával működő külső konzorciumok építettek.

Lásd még: La Silla a Google térképen a közösség által feltöltött képekkel. Az ESO obszervatóriumainak látogatásával kapcsolatos információk külön oldalon érhetők el.

 

 

APEX

Az APEX (Atacama Pathfinder Experiment) a Max-Planck-Institut für Radioastronomie (MPIfR, 55%), az Onsala Űrkutatási Obszervatórium (OSO, 13%) és az Európai Déli Obszervatórium (ESO, 32%) együttműködésében valósult meg, célja egy módosított ALMA-antennaprototípus megépítése és üzemeltetése az 5100 méter magasan elterülő Chajnantor-fennsíkon. A teleszkópot a németországi Duisburgban működő VERTEX Antennetechnik cég építette. Az APEX-nek több, a 0,2 és 1,4 mm közötti hullámhossztartományokban lévő légköri ablakokban érzékeny heterodin spektrométere és nagy látószögű bolométer kamerája van. Az antennát az ESO üzemelteti.

Lásd még: Chajnantor a Google térképen a közösség által feltöltött képekkel.

 

ALMA

Az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) nemzetközi együttműködés, amelynek célja az univerzum tanulmányozása a chilei Andokban fekvő helyszínen felépített forradalmi kialakítású „teleszkóppal”. Az ALMA 66 nagy pontosságú, a 0,32 és 3,6 mm közötti hullámhossztartományban érzékeny antenna együttese. Fő antennasora 50 darab 12 méter átmérőjű tányérból áll, amelyek egyetlen teleszkópként – interferométerként – működnek. Ezt egy további, négy darab 12 méteres és tizenkét darab 7 méteres antennából álló sor egészíti ki. Az ALMA-antennák különböző konfigurációkba rendezhetők, amelyekben a tányérok közötti legnagyobb távolság 150 méter és 16 kilométer között változtatható. Az ún. ALMA-korrelátor, az antennáktól érkező információk kombinálására tervezett speciális számítógép teljesítménye figyelemre méltó, másodpercenként 16 billiárd (1.6x1016) műveletet képes elvégezni.

Az ALMA-t 2013-ban avatták fel, de a tudományos célú megfigyelések egy kisebb antennasorral már 2011-ben megkezdődtek.

Az ALMA az ESO (tagállamai képviseletében), az NSF (USA) és a NINS (Japán), valamint az NRC (Kanada), az NSC és AISAA (Tajvan) és a KASI (Dél-Korea) partnersége, szoros együttműködésben a Chilei Köztársasággal. Az Egyesült ALMA Obszervatórium (Joint ALMA Observatory) üzemeltetői az ESO, az AUI/NRAO és a NAOJ.

További információk az ALMA honlapján találhatók. Az ESO obszervatóriumainak látogatásával kapcsolatos információk külön oldalon érhetők el.

ELT

Az ESO az európai csillagászok és asztrofizikusok közösségével együtt egy új óriástávcső tervein is dolgozik, amelynek a következő évtized közepére kell megvalósulnia: ez a Rendkívül Nagy Távcső (Extremely Large Telescope, ELT). Az ELT a világ legnagyobb olyan távcsöve lesz, amelyik a látható és a közeli infravörös tartományban működik: az égboltra szegeződő legnagyobb szem a világon. Főtükrének átmérője közel fele lesz egy futballpálya méretének.

Az ELT építése 2014 végén kapott zöld jelzést, az „első fény” pedig 2024-ben várható.

Az ELT a Cerro Armazones csúcson fog felépülni, 20 kilométerre a Paranaltól, a VLT helyszínétől. 

Főtükrének 39 méteres átmérőjével és adaptív optikai rendszerével az ELT forradalmasíthatja az univerzumról alkotott képünket, mégpedig sokkal nagyobb mértékben, mint ahogyan azt távcsövével Galilei tette 400 évvel ezelőtt, amikor először szegezte azt az égre.

További információk az ELT honlapján találhatók.

Kutatóknak

 

Üzemelő vagy tervezett távcsövek

Itt láthatók az ESO távcsövei. A *-gal jelölteket most építik.

 

Leszerelt távcsövek