La Silla Observatory

Az ESO első obszervatóriuma

A La Silla Obszervatórium a chilei Atacama-sivatag peremén, Santiago de Chile városától 600 km-re északra, 2400 méteres magasságban helyezkedik el. Az ezen a területen található többi obszervatóriummal együtt La Silla is messze van a fényszennyező forrásoktól, és a VLT-nek otthont adó Paranal Obszervatóriumhoz hasonlóan a Föld egyik legsötétebb éjszakai égboltja borul fölé. La Silla az 1960-as évek óta erős bástyája az ESO-nak. Az ESO itt üzemelteti a világ két legtermékenyebb 4 méter kategóriájú teleszkópját.

A 3,58 méteres Új Technológiájú Teleszkóp (New Technology Telescope, NTT) teljesen új irányokat jelölt ki a távcsövek tervezésében, építésben, és ez volt a világon az első távcső, amelynél a főtükör alakját számítógéppel vezérelve deformálták. Az aktív optikának nevezett eljárást az ESO fejlesztette ki, és ma már a világ szinte összes nagy távcsövénél alkalmazzák.

Jelenleg a 3,6 méteres ESO-teleszkópon működik a világ legkiválóbb exobolygókereső műszere, a High Accuracy Radial velocity Planet Searcher (Nagypontosságú radiális-sebesség bolygó kereső, HARPS) páratlan pontosságú spektrográf.

A La Silla Obszervatórium az első világszínvonalú obszervatórium, amelyik megfelelt a Nemzetközi Szabványügyi Szervezet ISO 9001 szabványban lefektetett minőségbiztosítási rendszerének. svájci 1,2 méteres Leonhard Euler Telescope távcsövet, a Rapid Eye Mount telescope (REM) teleszkópot és a TAROT távcsövet a gammavillanások keresésére, vagy más, általánosabb célú műszereket, például a 2,2 méteres MPG/ESO és az 1,54 méteres dán teleszkópokat. A 2,2 méteres MPG/ESO távcsövön működő 67 millió pixeles Wide Field Imager kamera számos égitestről rögzített már bámulatos felvételeket, amelyek közül néhány párját ritkítja a maga nemében.

La Silla site map. Credit: ESO

Séta a La Silla Obszervatóriumban

A képre kattintva virtuális sétát tehetünk a La Silla Obszervatóriumban és környékén.

Csak a chilei éjszaka idején! Nappal a webkamera a napfelkelte előtti utolsó képet mutatja. Vörös betűk jelzik az éppen észlelő távcsöveket (T – a 3,6 méteres ESO-távcső, N – az NTT és D – a 2,2 méteres MPG/ESO teleszkóp). További képek a La Silla – Teljeségbolt-kamera oldalon.

Látogatás a La Silla Obszervatóriumban

Újságírók, tudományos újságírók és producerek kattintsanak a Médialátogatások oldalra
Turisták, diákok és egyéb látogatók kattintsanak a Hétvégi látogatások oldalra

A La Sillá-n működő távcsövek tudományos programja

Az obszervatóriumhoz köthető, referált tudományos folyóiratban évente megjelenő mintegy 300 publikációval La Silla továbbra is a csillagászat élvonalába tartozik. La Sillá-n rengeteg tudományos felfedezés született, beleértve számos „elsőséget” is. A HARPS spektrográf vitathatatlanul a kis tömegű exobolygók felfedezésének bajnoka. A HARPS detektálta a Gliese 581 rendszerét, ennek lehet része a Naprendszeren kívüli, lakhatósági zónában keringő első ismert kőzetbolygó (eso0722). La Silla több teleszkópja is kulcsszerepet játszott a gammavillanások – az ősrobbanás óta az univerzum legnagyobb energiájú robbanásai – és a nagy tömegű csillagok robbanásai közötti kapcsolat felismerésében. 1987 óta az ESO La Silla Obszervatórium szintén fontos szerepet tölt be az elmúlt évtizedek legközelebbi szupernóvájának, az SN 1987A-nak a vizsgálatában és az események követésében.

További információ La Silla tudományos programjáról

Az ESO távcsöveinek tudományos programja
Az ESO 10 legfontosabb csillagászati felfedezése közül néhány a La Sillá-n működő távcsöveknek köszönhető

További információk a La Silla Obszervatóriumról

További érdekességek érhetők el a Gyakori kérdések oldalon.
További képek és videók érhetők el az ESO multimédia-archívumában.
Letölthető kiállítási poszterek.
További tudnivalók az obszervatóriumról a La Silla információs anyagban PDF formátumban.
Kutatóknak: további részletes információkért lásd a technikai oldalainkat.